Ki kér reklámlevelet a postaládájába?

A vidékiek negyede sosem találkozott még dm-eszközzel.
Domokos László, 2008. november 7. péntek, 11:46
Fotó:

A direkt marketing (dm) eszközöket akkor fogadják szívesen Magyarországon is az emberek, ha garanciát látnak arra, hogy a megadott személyes adataikat biztonságosan és etikusan kezelik, valamint a kapott üzenetek számukra hasznosak - mondta Bartók János, a TeleData Kft. ügyvezető igazgatója egy szakkonferencián.

A hitelesség és a megfelelő hatás elérése érdekében ugyanakkor a dm-eszközöket kombináltan kell alkalmazni, mert nem minden terméket, szolgáltatás lehet hatékonyan ugyanazzal az eszközzel eladni a különböző vásárlói csoportoknak

Egy idén májusban végzett országos kutatás alapján ma már a magyar lakosság szinte teljes egésze (a 18 év felettiek 96 százaléka, azaz mintegy 8 millió ember) elérhető valamilyen dm-eszköz segítségével. Többségük a címzetlen megkeresések mellett rendszeresen kap címzett levelet, illetve telemarketing-hívást. A hirdetők címzett levelekkel, dm-eszközökkel inkább a magasabb státusúakat célozzák meg, akiknek a háromnegyede legalább érettségizett.

Megfelelő adatbiztonság mellett a lakosság 52 százaléka megadná adatait azért, hogy specializáltabb ajánlatokat kapjon - derült ki a felmérésből. Ugyanakkor a dm-eszközök hatékonyságát gátolja, hogy a vidéken élők 20-30 százaléka még sohasem találkozott velük.

A piac évről-évre nagyobb: tavaly a direkt marketingre 35,1 milliárd forintot költöttek, ez 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ráadásul a reklámtortán belül a dm változatlanul a harmadik legnagyobb szeletet adja. Az ágazatban foglalkoztatottak száma meghaladja a 6 ezer főt.

Tavaly a cégek és az ügynökségek több mint 13,8 milliárd forintot költöttek címzett küldeményekre, míg címzetlenekre 9,2 milliárdot. A telemarketingre költött összeg egy év alatt 2 milliárd forintról 3,6 milliárdra nőtt , de az e-email marketingé is több mint duplájára, 2 milliárdra bővült. A mobil marketing továbbra is lista végén áll: 2006-ban erre 521 millió, tavaly pedig 741 millió forintot költöttek. Az adatbázis-menedzsmentre fordított összeg a 2007-ben 5,73 milliárdra emelkedett.

HOZZÁSZÓLÁSOK