Kinek jött be a tündérmese? Íme, a friss statisztika!

Javuló tendenciákat mért a kkv-k helyzetében legfrissebb elemzésében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI), a javulást nagyrészt azonban csak a külföldi tulajdonrészű, vagy exportáló cégek érzik.
Dzindzisz Sztefan, 2013. március 4. hétfő, 18:02
Fotó: Napi.hu

A kis- és középvállalkozások aktuális helyzetét bemutató indikátorok többnyire nőttek 2013 januárjában, így a jövőre irányuló várakozások is egyöntetűen pozitív irányba változtak - olvasható "A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete" elnevezésű tanulmányban. Ennek megfelelően utoljára 2011 nyarán tapasztalt szintek közelébe jutott a KKV Konjunktúraindex, az emelkedés létszámtól, exporttevékenységtől és tulajdonosszerkezettől függetlenül mindegyik kategóriában nőtt. Stagnálást mutatott viszont a kkv-k jelenlegi és várható üzleti helyzetét mutató Bizonytalansági index, igaz ez a mutató nagyjából 2005 óta változatlan szinten van.

Rossz hír azonban, hogy januárban megtorpant a kapacitáskihasználtság tavaly év eleje óta tartó emelkedése, így ez 75,6 százalékon áll jelenleg. Bár ez az érték 3 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál, még így is jelentősen elmarad a válság előtti 80,7 százalékos értéktől. A mélypontot 2009 áprilisa jelentette (72,3 százalék), de tavaly áprilisban is igen közel jártunk ehhez (72,5 százalék), így a tavalyi emelkedés részben a gyenge alapértékeknek is köszönhető. A kapacitások kihasználtsága azonban nem mindenhol esett vissza: a részben külföldi tulajdonú cégeknél, az exportőröknél, illetve a 29-40 főt foglalkoztató vállalatoknál is növekedést mért a GVI. Szektorokat nézve javuló tendenciáról számoltak be a kereskedelem és a gazdasági szolgáltatások területén dolgozó cégek, míg az évek óta válságban lévő építőipari cégeknél további visszaesést mértek.

Bal skála KKV Konjunktúraindex, jobb skála KKV Bizonytalansági index (Nagyobb méretért kattintson!)
Forrás: GVI

Nőtt viszont a rendelésállomány: a cégek 29 százaléka számolt be alacsonyabb és 17 százalék magasabb rendelésállományról - az előbbi adat nem változott, míg az utóbbi 3 százalékkal magasabb, mint az előző negyedévben. Az exportáló és a külföldi cégek ismét a jól teljesítők között vannak, a teljesen magyar tulajdonú vállalkozásoknál 1 százalékpontos növekedést regisztrált a GVI. Jó hír, hogy javult az építőipari cégek helyzete: amíg az előző negyedévben a szektorban dolgozó vállalkozások 56 százaléka jelzett alacsony rendelésállományt, addig ez 46 százalékra esett 2013 januárjában, míg két százalékkal, 9 százalékra nőtt azon cégek aránya, akik magas rendelésállományról számoltak be.

A cégek jelentései alapján az üzleti helyzet tekintetében pozitív változás zajlott le az elmúlt negyedévhez képest: az előző felvétel eredményeihez képest 2 százalékponttal alacsonyabb, 22 százalékos a rossz, és 2 százalékponttal magasabb, 22 százalékos a jó üzleti helyzetet jelző cégek aránya, míg kielégítő üzleti helyzetről a vállalatok 54 százaléka számolt be az előző negyedévi 55 százalékhoz képest. Egy évvel korábban 3 százalékponttal volt magasabb a rossz, és ugyanekkora volt a jó üzleti helyzetet jelző vállalkozások aránya. Érdekesség, hogy a csak belföldi piacra termelő kiscégek közel harmada (32 százalék) szerint rossz üzleti környezetben dolgoznak, szektorokat nézve a feldolgozóipari cégek a legoptimistábban (30 százalék szerint jó az üzleti helyzetük), míg az építőipari vállalkozásoknak csak a 11 százaléka érzi így.

Mit várnak a jövőtől?

Amikor azt kérdezték a cégektől, hogy milyen üzleti környezetre számítanak a közeljövőben, akkor 28 százalék mondta azt, hogy a helyzetük várhatóan javulni fog, míg 12 százalék nyilatkozott ellentétesen ezzel - ami jelentős javulás az előző negyedévhez képest, hiszen ekkor 7 százalékkal kevesebben számítottak javulásra és ugyanennyien többen voltak, akik a helyzet romlását várták. Döntően az exportáló cégek a legoptimistábbak, de az üzleti helyzet javulására valamennyi gazdasági ágazatban számítanak. Továbbra is a feldolgozóipari cégek várakozásai a legoptimistábbak, az elmúlt negyedév során körükben 10 százalékponttal nőtt a jó üzleti helyzetet prognosztizáló kkv-k aránya, az építőiparban nem változott, a kereskedelem és a gazdasági szolgáltatások területén pedig 5-5 százalékponttal nőtt az ilyen cégek aránya. Ennek megfelelően a cégvezetők 34 százaléka (9 százalékkal többen mint októberben) bízik a termelési szint növekedésében, és az előző mérés 18 százalékával szemben, immár "csak" 11 százalék számít visszaesésre.

az ábra y tengelyén az értékek -1 és +1 közötti értékeket vehetnek fel.
-1-et akkor, ha minden cég az inflációnál kisebb mértékben emeli, vagy nem változtatja, vagy csökkenti árait,
+1-et akkor, ha minden cég az inflációt meghaladó ütemben tervezi növelni árait,
és 0-át akkor, ha várhatóan minden cég az inflációval megegyező ütemben növeli az árait.
Forrás: GVI
(Kattintson a nagyobb méretért!)

Jó hír az álláskeresőknek, hogy a felmérés szerint a foglalkoztatás javát adó kkv-k 18 százaléka tervez munkaerő-felvételt fél éven belül, igaz ezzel párhuzamosan 11 százalék elbocsátásokban gondolkodik, de ez is 5 százalékkal alacsonyabb, mint októberben. Szinte mindegyik ágazatban létszámbővítési tervekről számoltak be, az egyetlen kivételt a gazdasági szolgáltatások területén dolgozó cégek jelentették, ahol 8 százalék bővítene, miközben 13 százalék inkább kevesebb dolgozóval képzeli el a jövőt. Amennyiben a kkv-k a terveiknek megfelelően változtatják a létszámaikat, úgy a GVI számításai szerint 14 ezerrel nőhet a foglalkoztatottság.

A GVI javulást mért az évek óta visszaeső beruházásoknál is: 3 százalékkal többen, 23 százalék tervezi növelni a beruházási aktivitását, míg 24 százalék mondja azt, hogy nem lesz semmilyen fejlesztés - októberben még 52 százalék vallotta ezt. A belföldi értékesítési árakat a cégek 4 százaléka csökkentené, 49 százalék nem akar változtatni, míg a cég 5 százaléka az inflációt meghaladóan, 27 százalék pedig azzal egyező módon emelné az árait. A legnagyobb áremelést a kereskedelmi cégek tervezik, de az árak infláció alatti növekedésére számíthatunk az építő- és a feldolgozóiparban, és a gazdasági szolgáltatást nyújtó cégeknél is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Klaci79, 2013.03.05 11:54

@troll: ezért nem kellett volna a kormánypártnak az ország állapotáról hazudnia éjjel-nappal és ezért kellett volna kiszámíthatóan és értelmesen kormányozni...és ma nem lenne 300 az eur...mindjárt többet lehetne fogyasztani...persze a hülye 1 kulcsos adó is sokat árt a 27%-os áfával.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Csatalo2, 2013.03.05 11:17

@lomb: Ez az csak szítani tovább a bankellenességet, "azemberek" már amúgy sem mernek hitelt felvenni, a legnépszerűbb mondás: majd akkor, ha cigánygyerekek potyognak az égből, vagy ha piros esik stb. Így persze nem lesz sem fogyasztás fellendülés, sem gazdasági élénkülés. Mint mindig átestünk a ló túloldalára... És ebben Önöknek, illetve a bankellenességet szító jobboldali politikának mérhetetlen érdemei vannak, amiben láthatólag továbbra is lubickolnak, mert azt kívánja populista érdekeik. Persze ez csak az egyik pici szelete a gazdasági kudarcuknak....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lomb, 2013.03.04 21:32

@homer11: Kedves homály11!

Látom, ismét elemében van. A homály csak sűrűsödik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

homer11, 2013.03.04 20:34

@lomb: mégis, mit vársz? ki a fene fog a tolvaj szektások ideje alatt beruházásba kezdeni? ki tudja, hogy két hét múlva milyen újabb adónemmel áll elő a féreg szekta? ilyen, kormányzat iránti bizalmatlanság mellett érthető, hogy az emberek kivárnak. eltolvajlották a mnyp pénzeket is. a tolvaj szektának semmi se szent.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lomb, 2013.03.04 19:32

@troll: "most isszuk az elmúlt évtized túlköltekezésének a levét."

Rossz interpretáció! A lakosság az akkori viszonyokra tervezte a hitelfelvételét, álmában sem gondolva, hogy terhei 2x, 3x nagyobbak lesznek. Ha az eredeti szinten maradhattak volna a hitelek törlesztőrészletei (nem szívják el a lakosság életerejét a bankok) a belső fogyasztással sem lenne gond. A belső fogyasztás visszafogása a lakosság részéről érthető óvatosság a jelen körülmények között.
Hogy mennyire óvatos a lakosság (jelentős megtakarítóvá vált) mi sem mutatja jobban, mint hogy egy év alatt kb 700 milliárddal nőtt a megtakarítása.
Az óvatosabb élet és a bankok pofátlansága együttesen generálják a belső fogyasztás csökkenését.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html