A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Közelében sincsenek a szakszervezetek annak, hogy az eredeti céljukat elérve "tól−ig" számokat tartalmazó, sávos mértéket alkudjanak ki az országos bérajánlásra − ez a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) múlt heti monitoring bizottsági ülése után is kiderült.

A munkáltatók abba már belementek, hogy legyen szövegszerű bérajánlás, de bármiféle konkrét számtól elzárkóznak. A szöveges ajánlás arról szólna, hogy ahol van rá lehetőség, ott a cégek helyi bérmegállapodás keretében törekedjenek a béremelésre a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) és 220 ezer forint között keresőknél − természetesen úgy, hogy ez ne járjon a munkahelyek csökkenésével. Korábban a szakszervezetek is tettek olyan szövegszerű bérajánlási javaslatot, amivel sávok nélkül is lehetett volna inflációkövető béremelést elérni − mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke. Most várhatóan a szakszervezetek is megteszik majd a saját szövegjavaslatukat, de ettől még nem tudni, lehet-e elfogadott bérajánlás.

Arról megállapodtunk a legutóbbi VKF-ülésen, hogy legkésőbb május közepéig eldől, lesz-e megállapodás; ha igen, akkor a végleges formáról a hónap végéig megegyezünk − mondta lapunknak Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke. Szerinte ha a Liga el tudja fogadni, hogy a munkáltatói szempontok figyelembevételével szövegesen körbeírt, a bruttó 220 ezer alatt keresőkre koncentráló ajánlás szülessék, akkor van esély a megállapodásra. Emellett várja azt a kormányzati előterjesztést is, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök tett említést második munkahelyvédelmi akcióterv néven az év elején − a második félévre ígérve −, és amely elsősorban erre a bérajánlás által is érintett munkavállalói rétegre koncentrálna.

A VKF-ülésen az kiderült, hogy ha a munkáltatók és a munkavállalók megállapodnak, akkor a kormány nem zárkózik el ennek támogatásától. (Az elnök szerint egyébként a COOP-csoporton belül foglalkoztatott 32-35 ezer dolgozó 85-90 százalékánál már januárban megvalósult az idei emelés, mivel ők jellemzően a minimálbért vagy a garantált bérminimumot keresők közé tartoznak.)

Április végével lassan okafogyottá válik az éves országos bérajánlás elfogadása, mivel a legtöbb vállalat már betervezte az idei bérköltségeit, még azok is, ahol májusban zárul az üzleti év − figyelmeztetett lapunknak nyilatkozva Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. A szakszervezetek esélyeit egy jelentősebb bérajánlás elfogadására az is rontja, hogy a fogyasztói árindex emelkedésére sem tudnak idén hivatkozni, hiszen az év eleje óta − nagyrészt a kormány intézkedéseinek hatására − jócskán visszaesett az éves inflációs várakozás. (A tárgyalások kezdetén még 5,2 százalékkal számolt a kormány és a munkavállalói oldal is, azóta viszont 3 százalék alá került az infláció és az éves prognózisok is nagyot süllyedtek.)

Azt egyes konföderációk is elismerik, hogy az egykulcsos adó a családi kedvezménnyel együtt nagyon heterogén hatást gyakorol a keresetekre, ezért alig lehet egységes bérajánlást megfogalmazni. Azt viszont a munkáltatói oldal is elismeri, hogy valamit kezdeni kellene a garantált bérminimum és 220 ezer forint között keresőkkel, akik tulajdonképp minden érdemi támogatásból és adókedvezményből kimaradtak eddig, de saját forrásból tett jelentősebb keresetemelésről egyik érdekképviselet sem tett említést. Ugyan a tavalyi minimálbér-emelés elfogadásakor a kormány tett ígéretet a szakszervezeteknek, hogy ezt a vesztes sávot valahogy kompenzálja majd − emlékeztetett Palkovics Imre −, de a részletek azóta sem ismertek.