Kinek jut fizetésemelés, mi lesz a kormány ígéretével?

Az idő múlásával lassan okafogyottá válik az országos bérajánlás elfogadása, hiszen a munkáltatók már betervezték idei bérköltségeiket. A kormány egyelőre késik az alacsony keresetűek kompenzálására tett ígéreteinek beváltásával.
Kiss Melinda, 2013. április 29. hétfő, 07:17
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Közelében sincsenek a szakszervezetek annak, hogy az eredeti céljukat elérve "tól−ig" számokat tartalmazó, sávos mértéket alkudjanak ki az országos bérajánlásra − ez a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) múlt heti monitoring bizottsági ülése után is kiderült.

A munkáltatók abba már belementek, hogy legyen szövegszerű bérajánlás, de bármiféle konkrét számtól elzárkóznak. A szöveges ajánlás arról szólna, hogy ahol van rá lehetőség, ott a cégek helyi bérmegállapodás keretében törekedjenek a béremelésre a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) és 220 ezer forint között keresőknél − természetesen úgy, hogy ez ne járjon a munkahelyek csökkenésével. Korábban a szakszervezetek is tettek olyan szövegszerű bérajánlási javaslatot, amivel sávok nélkül is lehetett volna inflációkövető béremelést elérni − mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke. Most várhatóan a szakszervezetek is megteszik majd a saját szövegjavaslatukat, de ettől még nem tudni, lehet-e elfogadott bérajánlás.

Az országos bérajánlás legfőképp az állami vállalatoknál, azon belül is a MÁV-csoport dolgozói körében erősebb Liga szakszervezetek számára lenne a legfontosabb. Nem véletlen, hogy a múlt hét elején a konföderáció elnöksége a sztrájkbizottsággá alakulásról adott hírt. Az utóbbi cégnél ugyanis eddig még nem sikerült megkezdeni a helyi bértárgyalásokat sem, holott igen nagy létszámú az a dolgozói réteg, amelynél a műszakszervezés, az új munka törvénykönyve rendelkezései miatt komoly keresetveszteséget kellene kompenzálni. A költségvetés helyzete ismeretében kérdéses, hogy erre lenne-e kerete, szándéka az államnak, mivel ott bármilyen emelés tízmilliárdos nagyságrendű tételt jelent. Az állami szférában mindemellett több cégnél, így a Postánál, a Volánoknál is megállapodtak már az idei emelésekről.

Arról megállapodtunk a legutóbbi VKF-ülésen, hogy legkésőbb május közepéig eldől, lesz-e megállapodás; ha igen, akkor a végleges formáról a hónap végéig megegyezünk − mondta lapunknak Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke. Szerinte ha a Liga el tudja fogadni, hogy a munkáltatói szempontok figyelembevételével szövegesen körbeírt, a bruttó 220 ezer alatt keresőkre koncentráló ajánlás szülessék, akkor van esély a megállapodásra. Emellett várja azt a kormányzati előterjesztést is, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök tett említést második munkahelyvédelmi akcióterv néven az év elején − a második félévre ígérve −, és amely elsősorban erre a bérajánlás által is érintett munkavállalói rétegre koncentrálna.

A VKF-ülésen az kiderült, hogy ha a munkáltatók és a munkavállalók megállapodnak, akkor a kormány nem zárkózik el ennek támogatásától. (Az elnök szerint egyébként a COOP-csoporton belül foglalkoztatott 32-35 ezer dolgozó 85-90 százalékánál már januárban megvalósult az idei emelés, mivel ők jellemzően a minimálbért vagy a garantált bérminimumot keresők közé tartoznak.)

Április végével lassan okafogyottá válik az éves országos bérajánlás elfogadása, mivel a legtöbb vállalat már betervezte az idei bérköltségeit, még azok is, ahol májusban zárul az üzleti év − figyelmeztetett lapunknak nyilatkozva Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. A szakszervezetek esélyeit egy jelentősebb bérajánlás elfogadására az is rontja, hogy a fogyasztói árindex emelkedésére sem tudnak idén hivatkozni, hiszen az év eleje óta − nagyrészt a kormány intézkedéseinek hatására − jócskán visszaesett az éves inflációs várakozás. (A tárgyalások kezdetén még 5,2 százalékkal számolt a kormány és a munkavállalói oldal is, azóta viszont 3 százalék alá került az infláció és az éves prognózisok is nagyot süllyedtek.)

Azt egyes konföderációk is elismerik, hogy az egykulcsos adó a családi kedvezménnyel együtt nagyon heterogén hatást gyakorol a keresetekre, ezért alig lehet egységes bérajánlást megfogalmazni. Azt viszont a munkáltatói oldal is elismeri, hogy valamit kezdeni kellene a garantált bérminimum és 220 ezer forint között keresőkkel, akik tulajdonképp minden érdemi támogatásból és adókedvezményből kimaradtak eddig, de saját forrásból tett jelentősebb keresetemelésről egyik érdekképviselet sem tett említést. Ugyan a tavalyi minimálbér-emelés elfogadásakor a kormány tett ígéretet a szakszervezeteknek, hogy ezt a vesztes sávot valahogy kompenzálja majd − emlékeztetett Palkovics Imre −, de a részletek azóta sem ismertek.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

obsi, 2013.04.29 13:34

Talán a németek adatszolgáltatásait hitelesnek tekinthetjük:
http://www.ahkungarn.hu/hu/orszagismerteto/gazdasagi-adatok/

Ettől még nem jó, hogy Magyarországon emelkedik a külföldi működő tőke aránya. A külföldi működő tőke az egész unióban nálunk viszi el a legtöbb pénzt - még amit adóznia kellene azt is - és kizárólag hozzáadott érték nélküli bérrabszolga munkahelyeket teremt.

Tehát azzal kár büszkélkedni Orbánéknak, hogy Bajnaihoz képest hatszorosára futtatták fel a külföldi tőkéseket.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2013.04.29 13:05

@troll: ebben igazad van, hogy olyan mérvű hitelkiáramlás, ami beindult..nem lesz mostanában, sokkal óvatosabbak az emberek..világszerte

de
én nem erről beszéltem..
mivel nálunk nem minden második ember nagytőkés, ezért jó nekünk, ha befektetők idehozzák a pénzüket..és vmibe belevágnak, vmilyen vállalkozásba
erről a beruházásról beszéltem (mindamellett hitelre itthon is..és mindenhol..eztán is szükség lesz, a megtérülés (is) a fontos), na ilyenek nincsenek..sőt, az a szlogen, hogy menjenek csak..hát nem is jönnek, meg mennek is..(még a magyar nagytőkés sem ide ruház be, annyira kiszámíthatatlan a környezet..)
és ha nincs befektetés, nincs munkahelybővülés, nincs több gdp, mert miből is..
maradunk le..annyit elértünk, hogy 12 helyet ugrottunk vissza a versenyképességi listán..a saját régiónktól is egyre maradunk el..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2013.04.29 12:16

@zappara:befektetes eddig is csak kulfoldi hitelbol volt az orszagban , ezzel meg a jovonket, azaz a mostani jelenunket eltuk fel.

ugyhogy a 2000-es evek egy nagy atveres volt, kulfoldi hitelre epulo lufi volt az egesz magyar gazdasag.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2013.04.29 11:55

@zappara:
2009-ben 4.2%-os
2010-ben 4.5%-os

infláció, de 2010 nagy részében már az Orbán kormány volt
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2013.04.29 11:54

220 ezer forint között keresőkkel

aki 220 ezret keresett bruttoban, az csak úgy maradt szinten, ha volt legalább 1 gyereke, csak a gyerek után kapott 10 ezres kedvezménnyel nem csökkent a bére, ha nem volt gyerek, akkor minuszba került ezzel a 10 ezerrel....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html