Eltűnhet a lakosság egykori kedvenc befektetése: a pénzpiaci alap

Néhány éve még 1600 milliárd forintos vagyont kezeltek a pénzpiaci alapok. Ez 600 milliárd forintra olvadt az alacsony hozamok miatt, de az alapok nem ezért szűnnek meg. A szigorodó uniós szabályozás pecsételi meg a sorsukat.
Herman Bernadett, 2019. január 15. kedd, 07:05
Fotó: Getty Images

Lassan eltűnnek a magyar piacról azok a pénzpiaci alapok, illetve amelyek maradnak, azok sem vállalják már tovább a korábban megszokott tőkegaranciát. A háttérben két tényező áll. Az egyik - a fontosabb - egy uniós direktíva, amely alapján megszigorodnak a konstrukciók befektetési szabályai.

Ezek az alapok jellemzően rövid állampapírokban és bankbetétekben tartják a pénzt, az új szabályok alapján azonban egy-egy banknál az eszközeik maximum 10, de ha enyhítenek a szigorításon, akkor is legfeljebb a 15 százalékát tarthatják.

Büntettek a befektetők

A másik tényező a gyenge teljesítmény, amit az elmúlt években a befektetők durván büntettek. A pénzpiaci alapok vagyona a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint az elmúlt öt évben 1600 milliárd forint fölötti szintről alig 600 milliárdra csökkent a tőkekivonások miatt. Ez azonban csak lassú elfogyáshoz vezetett volna, az alapkategóriát az uniós szigorítás végezheti ki teljesen.

Ez a fő oka annak, hogy most januárban sorra alakulnak át, vagy szűnnek meg ezek a konstrukciók. Az OTP Alapkezelőnél például a négy pénzpiaci alapból csak egy marad meg, az OTP Prémium pénzpiaci alap, a többi átalakul rövid kötvényalappá.

A Prémium pénzpiaci alapot azért hagyjuk meg ebben a formában, hogy ha egyszer esetleg megnő erre a kereslet, akkor legyen egy ilyen konstrukciónk - magyarázta a Napi.hu-nak Simon Péter, az OTP Alapkezelő üzletfejlesztési igazgatója.

Vége a legtöbb ilyen alapnak

Más alapkezelők azonban teljesen lemondanak a pénzpiaci alapjukról.

A K&H Alapkezelő például bejelentette, hogy pénzpiaci alapja beolvad az állampapíralapba. A CIB korábbi hozamvédett betétalapja, amely szintén pénzpiaci alap volt, Start tőkevédett alap néven folytatja immár rövid kötvényalapként. Az Erste pénzpiaci alapjai is kötvényalapokká változnak át, az Amundinál is ez a helyzet, és valószínűleg hasonló lépések lesznek a piaci szereplők többségénél.

A pénzpiaci alapok sokáig népszerűek voltak, hiszen egészen rövid távon is a lekötött betétek kamatához közelítő hozamot értek el, ráadásul sok közülük tőke-, sőt volt, amelyik hozamgaranciát vállalt a megtakarításokra. Az alacsony kamatkörnyezetben azonban ezeket a garanciákat sorra adták fel az alapkezelők, az elmúlt egy-két évben már csak OTP és a CIB alapjai vállaltak ilyen védelmet. A pénzpiaci alapként megmaradó konstrukciónál viszont az OTP megszünteti a tőkegaranciát, aminek két oka van. "Az egyik az, hogy az alap most már nem vehet igénybe külső támogatást, például olyan bankgaranciát, mint amit korábban az OTP biztosított" - magyarázza Simon Péter. A másik pedig az, hogy az OTP Bank - érthetően - más bankoknál tartott betétekre nem vállalhat garanciát.

A tőkegarantált alapok is kiveszőben vannak

A tőkegarancia egyébként komoly fegyvertény lehet, a Bamosz adatai szerint ugyanis a pénzpiaci alapok többsége az elmúlt évben már képtelen volt pozitív hozamot elérni. A befektethető eszközök köre - a bankbetétek és rövid állampapírok - kamata és hozama nulla körül van, sőt a rövid lejáratú diszkontkincstárjegyeket (dkj) az utóbbi időben gyakran negatív hozammal értékesítette az állam. A nulla körüli hozamot pedig tovább csökkenti, hogy az alapkezelők a saját működésük finanszírozására is elvonnak egy keveset a befektetésekből.

Az OTP és a CIB Alapkezelő ugyan a forintos pénzpiaciból kötvényalappá alakuló konstrukcióknál megőrzi a tőkegaranciát, de lesznek szigorítások. Az OTP tőkegarantált pénzpiaci alapjánál első lépésként szigorították a tőkegarancia feltételeit, január 1-jétől az érvényesítéséhez szükséges tartási idő 14 napról 45 napra nőtt. Ezt követően pedig kötvényalap lesz belőle. Az OTP Optima rövid kötvényalapnál nem változik a tőkegarancia feltétele, továbbra is 90 nap után lehet majd érvényesíteni.

A CIB korábban hozamvédelmet is vállalt arra a betétalapra, amelyet most átalakított. Az új alap azonban már csak tőkevédelmet kínál, ha a befektetők legalább 30 napig benne tartják a pénzüket.

Egyre nehezebben találnak tehát a kisbefektetők olyan befektetési alapot, amely védelmet kínál a befektetett tőkére. A több éves futamidejű tőkegarantált alapok is kiveszőben vannak. Pedig hosszú éveken át a lakosság egyik kedvenc befektetéseinek számítottak ezek a konstrukciók, de jelenleg már egyetlen alapkezelő sem kínál ilyen megtakarítást, az utolsó tőkevédett alapot a Bamosz adatai alapján 2017 októberében az OTP Alapkezelő indította el. Ez nem meglepő, hiszen ezek a konstrukciók úgy működtek, hogy az alapkezelők a befizetett megtakarítás egy részét biztonságos eszközbe tették, amely biztosította tőke megőrzését, a maradékot pedig valamilyen kockázatosabb eszközben forgatták meg, ezzel próbáltak magasabb hozamot elérni a befektetők számára.

A mostani kamatkörnyezetben viszont még akkor is nehéz tőkevédelmet vállalni, ha a megtakarítás 100 százalékát biztonságba helyezik, így képtelenség ilyen alapokat indítani. A fénykorban, 2013-ban viszont még 180 ilyen konstrukció futott a hazai piacon 500 milliárd forint fölötti vagyonnal, tavaly novemberre azonban ezek közül már csak 39 maradt meg, és a vagyon is 115 milliárd forintra olvadt. Egy-két éven belül pedig ezek is várhatóan lejárnak, ami a teljes alapkategória megszűnéséhez vezethet.

HOZZÁSZÓLÁSOK