A béren kívüli juttatások adóztatására vonatkozó kormányzati döntések jelentősen befolyásolják a vállalkozások által nyújtott juttatások tervezett mértékét. Míg akár három hónappal korábban is a cégek mintegy 72 százaléka kívánta alkalmazni ezeket, addig a K&H kkv index legutóbbi, második negyedéves eredményei szerint az elkövetkezendő egy évben csupán 66százalékuk kíván élni ezzel. Jelentős eltérés mutatkozik azonban a béren kívüli juttatások mértékében a különböző méretű vállalkozások között. Míg az elkövetkezendő évben a mikrocégek csupán 62 százaléka tervez adni béren kívüli juttatást dolgozóinak, addig a kisvállalkozásoknak 70 százaléka, a középvállalatoknak pedig 78 százaléka fog nyújtani ilyen juttatásokat.


A béren kívüli juttatások közül egyértelműen az étkezési hozzájárulás a legnépszerűbb, a kutatásban megkérdezett vállalkozások közül minden második (47 százalék) tervez nyújtani az elkövetkezendő egy évben. Ezt követi a közlekedési hozzájárulás (34 százalék), majd a nyugdíjpénztári hozzájárulás (22 százalék), míg üdülési csekket csak minden ötödik vállalkozás (20 százalék ) szándékszik adni dolgozóinak.


Csökkenő munkáltatói megtakarítások


A recesszió nyomán értéküket veszítő magánnyugdíjpénztár megtakarítások hatása jól megfigyelhető a munkáltatók tervezett magánnyugdíjpénztári hozzájárulásaiban, hiszen 2008 ősze óta folyamatosan csökken annak alkalmazása. Míg egy évvel ezelőtt a vállalkozások 32 százaléka tervezte, hogy hozzájárul alkalmazottai nyugdíjpénztári befizetéseihez, most mindössze 22 százalékuk kíván élni ezzel a juttatási formával. Az elkövetkezendő egy évben egészségpénztári befizetést a munkáltatók csupán 15 százaléka szándékszik nyújtani, szemben az egy évvel ezelőtti 25 százalékhoz képest, életbiztosítást pedig a kkv-k csupán 7százaléka kíván adni dolgozóinak az egy évvel korábbi 11százalékhoz képest.