A beszerzési csalás nem ismeretlen jelenség Magyarországon, hiszen a cégek közel egyharmada számolt be 10 - 150 ezer euró közötti veszteségről a SAS új kutatása szerint. Ennek ellenére a vállalkozások többsége még mindig idejétmúlt, manuális felderítési technikákat alkalmaz, de a kutatásból az is kiderült, hogy csak kevesebb, mint a cégek fele (48 százalék) tart rendszeres felülvizsgálatot a beszerzési csalások területén.

Beszerzési csalásról akkor beszélhetünk, amikor például az alkalmazottak összejátszanak az általuk preferált beszállítóval, hogy annak tisztességtelen előnyt biztosítsanak vagy amikor egy beszállító felé többszörös kiszámlázzák ugyanazt a tételt.

Érdekesség ugyanakkor, hogy miközben az Egyesült Királyság, vagy az EMEA régió (Európa, Közel-Kelet, Afrika) országaiban 21, illetve 16 százalékban számoltak be olyan esetekről, ahol az alkalmazottakat tetten érték a beszállítókkal történő illegális kooperáció közben, Magyarországon ilyen esetekről nem számoltak be.

A magyar vállalatok kétharmadára (76 százalékára) jellemző, hogy elsősorban kézi módszerekkel menedzselik a beszerzési folyamatokat, míg az EMEA régióban ugyanez a mutató mindössze 44,5 százalék. Ott a többség fejlett analitikai és az AI megoldásokkal készíti fel a cégeket a beszerzési csalás felderítésére és megállítására. Magyarországon ugyanakkor a cégek összesen 4 százaléka alkalmaz csak valamilyen fejlett analitikai technológiát - például az algoritmusra alapuló szoftvereket és gépi tanulási készségeket - az EMEA régió 14,5 százalékos átlagához képest.

Ennek egyik oka, hogy a fejlett analitikával kapcsolatos készségek hiánya arányaiban magasabb, mint az EMEA átlag, mivel a vállalatok egyharmada (32 százalék) küzd szakemberhiánnyal. Ráadásul a cégvezetők 28 százaléka részesíti előnyben a kézi ellenőrzést ezen a területen.