Ez nyomasztja a magyar cégeket

Nagy az aggodalom a kkv-szegmens munkaerőpiac keresleti oldalán: bevallottan nehéz minőségi munkaerőt találni, de az automatizálás és a feladatok kiszervezése sem könnyű. A vállalkozások jelentős része a létszámbővítésen túl vezető- és tulajdonosváltással is számol - derül ki az UniCredit és az Inspira közös, magas üzleti potenciállal bíró kkv-kat célzó kutatásából.
Domokos László, 2018. december 3. hétfő, 16:03
Fotó: Shutterstock

A kutatás alapján nem feltétlenül azok a cégek terveznek jelentősebb létszámfejlesztést, amelyek munkaerőhiányról számolnak be. A megkérdezett vállalkozások csaknem fele tervez létszámbővítést, ennek forrása azonban sokszor bizonytalannak tűnik. Sok nyitott pozíció hosszú hónapokon át nyitott marad - a vállalatvezetők a minőségi munkaerő megtalálását tartják a legnehezebb feladatnak.

A munkaerő kapcsán a családi vállalkozások 47 százaléka mondja azt, hogy kismértékű (44 százalék) vagy jelentős (3 százalék) létszámhiánnyal küzd. A munkaerőhiányt jellemzően hosszabbított munkaidővel, túlórákkal, szabadidőben vagy hétvégén történő munkavégzéssel próbálják ellensúlyozni. Ráadásul rendkívül nehéz a helyzetük, mert egy kisebb családi cégnél nincs kinek kiszervezni a munkát. Létszámbővítésre emiatt a családi vállalkozások több mint fele (64 százalék) készül a következő 5 évben, de csökkenésre, a cég létszámbeli karcsúsodására egyikük sem számít.

A nem családi vállalkozások náluk is jelentősebb mértékű munkaerőhiánnyal küzdenek: 20 százalékuk jelentős, 35 százalékuk pedig kisebb hiányról számol be. A szükséges munkák elvégzését hosszabb vállalási, teljesítési határidőkkel, illetve bizonyos munkák kiszervezésével taktikázzák ki, de a saját munkaerő túlhajszolásától inkább tartózkodnak, mivel vannak más eszközök, amellyel a kapacitáshiány első körben kezelhető - szemben a családi vállalkozások kiszolgáltatott helyzetével. E cégek 40 százaléka számol a következő öt évben létszámbővüléssel, csökkenésre pedig csak alig 5 százalékuk gondol.

Jön az átmeneti outsourcing?

Míg a családi vállalkozások inkább fizikai (42 százalék) vagy szellemi (44 százalék) munkakör létesítésében gondolkodnak, addig a nem családi vállalkozások átmeneti jelleggel szeretnének munkaerőt kölcsönözni (40 százalék), munkát és feladatot kiszervezni (39 százalék) és bizonyos munkaköröket gépesített megoldásokkal helyettesítenének (29 százalék).

Új megközelítéssel készült nagy mintás, a hazai kis-és középvállalkozói (kkv) szektorra országosan reprezentatív kutatás az 51 millió és 1,5 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek terveiről és kilátásairól.

Míg a nagyobb árbevételű cégekre (701-1500 millió forint/év) alig jellemző, hogy átmeneti jelleggel kölcsönöznek munkaerőt (12 százalék), a kisebb árbevételű (51-700 millió forint/év) kkv-k 37 százalék tervezi, hogy egyes munkákat kiszervez vagy hogy egyes pozíciókat átmeneti jelleggel tölt csak be. A kkv-k mindegyikére igaz, hogy a legnagyobb igény a minőségi szellemi és fizikai munkaerő megtalálására van, ezt a feladatot a cégvezetők "nagyon nehéz"-ként aposztrofálják.

Sok cégnél sürgető kérdés a vezetőváltás

A tulajdonos- és vezetőváltásban leginkább érintett szegmens a családi kkv-ké. A jól menő családi vállalkozások 31 százaléka gondolja úgy, hogy cégénél 5-10 éven belül változás lehet a tulajdonosi körben, 36 százalékuk pedig vezetőváltással is számol. Jellemzően nem értékesíteni, hanem családtagnak vagy rokonnak szeretnék átadni (66 százalék) a cég vezetését, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az egyenes generációváltás a külföldön tanuló fiatalok nagy száma okán nem mindig tud zökkenőmentesen megvalósulni, előfordul, hogy a következő generáció nem jön haza vagy más területen helyezkedik el.

A nem családi vállalkozások ebben a kérdésben kevésbé érintettek, csak 16-19 százalékuk számol 5-10 éven belül tulajdonos- illetve vezetőváltással. Ők a cég egyik munkatársában vagy külső személyben látják cégük új igazgatóját vagy tulajdonosát.

HOZZÁSZÓLÁSOK