Konkurenciaharcra használják a hamis E-listákat

A tévében és a sajtóban is időről időre tudósítanak különböző E-szám-listákról, amelyek felsorolják az egészségkárosító, veszélyes és rákkeltő élelmiszer-adalékanyagokat és termékeket. A tudományos alapot nélkülöző, hamis listák hátterében valószínűleg a konkurenciaharc áll.
Egerszalóki Tímea, 2005. augusztus 8. hétfő, 09:46
Fotó:

A NAPI Gazdaság cikke

A magyar élelmiszeradalékanyag-előírások összhangban vannak az Európai Unió szabályaival és biztosítják a fogyasztók egészségének védelmét. A tudományos alapot nélkülöző, hamisított E-listák azonban igen bizalmatlanná teszik a fogyasztókat és sokat árthatnak azoknak a gyártóknak, amelyek a termékeit "példaként" megemlítik. Ezek mögött alighanem a konkurens cégek piacszerzési manőverei állnak - véli Sohár Pálné, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet toxikológiai osztályának vezetője. Időről időre felbukkannak különböző listák az élelmiszer-adalékanyagokról, amelyek "ártalmatlan", "gyanús", "veszélyes", "egészségkárosító" és "rákkeltő" csoportba osztva felsorolják az anyagok E-számait és azokat az élelmiszereket, amelyek fogyasztását adalékanyag-tartalmuk miatt elkerülendőnek tartják. A listák az átlagos magyar fogyasztó számára értékelhető információt aligha tartalmaznak, mivel kevesen tudják, hogy tulajdonképpen mik is azok az E-számok és hogy melyik milyen adalékanyagot jelent. Más a helyzet a rossz példaként említett élelmiszerekkel, amelyek sokkal kézzelfoghatóbbak a vásárlók számára, mivel ismert márkanevekről, illetve termékfajtákról van szó. Ilyen listák, illetve állítások olvasása után a fogyasztók jelentős része átmenetileg tartózkodik a hírbe hozott termékek megvásárlásától.

Az élelmiszer-adalékanyagok felhasználása Magyarországon - ugyanúgy, mint a fejlett országokban mindenütt - nagyon szigorú feltételekhez kötött: törvény írja elő, hogy adott célra milyen anyagok alkalmazhatók - tájékoztat Sohár. Az antioxidánsok a zsírok avasodását, zöldségek, gyümölcsök elszíneződését gátolják, míg az emulgeáló anyagok, habképzők, stabilizátorok, sűrítők vagy zselésítők az élelmiszerek kedvező állagának kialakítását segítik. A kívánt hatás eléréséhez minimális mennyiségre van szükség, az adalékanyagok aránya az élelmiszerekben ezred/tízezred résznyi. Az anyagok többsége természetes vagy természetes eredetű, a mesterséges, az élelmiszerektől vagy élelmiszer-összetevőktől teljesen eltérő kémiai szerkezetű adalékanyagok biztonságos felhasználását pedig megfelelő állatkísérletek és egyéb biológiai tesztek eredményei szavatolják.

HOZZÁSZÓLÁSOK