Pórul járt a könyvelő - tanulságos jogeset

Nem csak az építőiparban, de a könyvelő cégeknél is gyakran működnek alvállalkozók. A konfliktus itt is az alvállalkozó (vagy a megbízott) kifizetése, illetve a felmondás körül csúcsosodik ki. Erről szól a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent következő jogeset.
Németh Géza, 2019. január 27. vasárnap, 17:10
Fotó: Shutterstock

A könyvelőcég szóban megállapodott egy könyvelővel arról, hogy több társaság könyvelést az utóbbi végzi. Egy idő után a könyvelő készített egy "vállalkozási szerződés" tervezetet, amelyben a cég - mint megbízó - megbízta a könyvelőt azzal, hogy - a tervezetben név szerint meg nem jelölt - vállalkozások számlái, bizonylatai, dokumentumai és utasításai alapján a bérszámfejtési, könyvelési és az ezekhez kapcsolódó számviteli, bevallási feladatokat teljes körűen ellássa - olvasható a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogesetben.

A könyvelőcég eltérő tartalmú tervezetet küldött vissza a könyvelőnek, amelyben a szerződéstervezet szövegét megváltoztatta, többek között a felmondási időt 30 nap helyett 60 napban határozta meg, és az érintett vállalkozások nevét (akik számára a könyvelést el kellett látni) is feltüntette.

Az eltérő szövegű tervezetek miatt a szerződés nem jött létre írásban, de a könyvelő rendesen dolgozott tovább, a cég pedig fizette a díját. Egy év után a két fél között annyira megromlott a viszony, hogy az előbbi szóban, majd pedig írásban is felmondta a közöttük lévő szerződést. Ebben utalt arra, hogy úgy állapodtak meg, miszerint a könyvelő addig dolgozik a könyvelőcégnek, amíg maga helyett nem talál másik könyvelőt. Miután ezt megtette, őrá már nincs szükség. A könyvelőcég értesítette azokat a társaságokat, akiknek a könyvelő a munkát végezte, hogy a jövőben más fogja könyvelni a tevékenységüket. A cégek pedig felmondták a könyvelővel a szerződéseiket.

A könyvelő ezután a bírósághoz fordult, 17 millió forintot követelve a könyvelőcégtől. Arra hivatkozott, hogy a 60 napos felmondási időre nem kapta meg a díját és elmaradt haszna is volt, miután azok a cégek, amelyeknek addig könyvelt, elpártoltak tőle. Az elsőfokú bíróság 400 ezer forintot ítélt meg neki, miután 30 napos felmondási időt látott bizonyítottnak, így ennyi időre jár az elmaradt díj.

A másodfokú bíróság viszont úgy találta, hogy a könyvelőnek "egy vas sem" jár. Miután a 30 napos felmondás alatt a könyvelő nem dolgozott a könyvelőcégnek, díjazásra sem jogosult. Ami pedig az elmaradt hasznot illeti, a könyvelő nem tudta bizonyítani a cég szerződésszegését, illetve az esetleges szerződésszegés a vélt kára közötti okozati kapcsolatot. A jogerős ítélet a cég és a könyvelő közötti viszonyt szóban kötött alvállalkozói szerződésnek minősítette.

Az ügyében felülvizsgálatot kért a Kúriától a könyvelő, de a legfőbb bírói fórum a másodfokú - jogerős - ítéletet hagyta jóvá. Ítélete indoklásában a Kúria kifejtette, hogy a felek közötti szóbeli szerződés lehetett megbízási, de alvállalkozói is. A legfőbb bírói fórum a megbízást fogadta el, ezzel viszont megszűnt a felmondási idő jelentősége. A megbízást ugyanis bármikor fel lehet mondani, mindössze annyi időt kell hagyni, hogy az ügyet a megbízott le tudja zárni. Ezt meg is tette a könyvelő azzal, hogy maga helyett másik személyt állított. Ha a könyvelőnek arra az időre, míg a munkát más végezte, a könyvelőcég fizetne, akkor duplán fizetne azért, amit más végzett el. Az elmaradt haszonnal pedig az a helyzet, amit már a korábban eljárt bíróságok is megállapítottak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.01.27 23:27

Az a könyvelő, aki "szóbeli szerződés" alapján dolgozik, az annyit is ér. Igaz, a munkáltatója is. Máshol nem feketemunkának hívják ezt?

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2019.01.27 22:49

@na4: Sajnos ez nem így van: a könyvelésben vannak speciális esetek, amelyeket a szoftver nem tud kezelni és a jogszabályok változása után a szoftverek aktualizálása sem történik meg mindig azonnal. Ezek miatt a könyvelésben az emberi tevékenység nem kerülhető ki.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2019.01.27 19:10

Az egész könyvelés automatizálható, szoftverekre lehetne bízni, és nem kellene ennyi könyvelőt foglalkoztatni. Agyrém, mérhetetlenül megdrágítja a cégek működését. Vagyis az összes könyvelőt ki kellene rúgni. Sokkal olcsóbb lenne minden.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html