Mi vár az állami felügyelet alá vont 71 társaságra?

A kormány vészhelyzeti intézkedései között azonosította azt a 140 vállalatot, amelyek a későbbiekben rendeleti intézkedésével állami felügyelet alá vonhatóak. De mit jelent ez és mi az állami felügyelet következménye?
Szabó Zsuzsanna, 2020. március 20. péntek, 19:19
Fotó: Getty Images

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet alatt is szükséges annak biztosítása, hogy a lakosság a létfenntartáshoz szükséges alapvető szolgáltatásokhoz és termékekhez hozzáférjen. Ezt a célt szolgálják a kormány által megtett azon intézkedések, amelyek közvetlenül érintik számos vállalat működését.

A honvédelmi miniszter vezetésével megalakult a járványhelyzetben létfontosságú vállatok biztonságáért felelős akciócsoport, amely azonosította az ország működéséhez létfontosságú, állami és nem állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokat. Ezen társaságok a későbbiekben, a kormány rendeleti intézkedésével állami felügyelet alá vonhatóak.

Az akciócsoport mellett megalakult a - szintén a honvédelmi miniszter vezetésével működő - honvédelmi irányító törzs is, mely a rendkívüli intézkedések végrehajtásában játszik alapvető fontosságú szerepet, az érintett vállalatok veszélyhelyzeti feladat-ellátásának szakmai támogatása útján.

Zalai Péter, a PwC ügyvédje összefoglalta, hogy mit jelent a veszélyhelyzet idején elrendelhető állami felügyelet, és mi annak következménye a felügyelet alá vont vállalatokra nézve. Az állami felügyelet alá vonási intézkedés lehetőségét a katasztrófavédelmi törvény szabályozza, mely lehetőséget teremt arra, hogy veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából bizonyos gazdálkodó szervezetek működése állami felügyelet alá kerüljön. Az intézkedés mind állami, mind nem állami tulajdonú gazdasági társaságokat érinthet. Az egyes gazdálkodó szervezetek állami felügyelet alá vonásáról a kormány rendeletben dönt.

Az egyes gazdálkodó szervezetek feletti felügyelet átvételének előkészítése körében azonban a 1101/2020. (III. 14.) Korm. határozat felhívta a honvédelmi miniszter vezetésével megalapított Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoportot, hogy azonosítsák az ország működéséhez szükséges, létfontosságúnak ítélt gazdasági társaságokat. A honvédelmi miniszter tájékoztatása alapján több mint 140 ilyen társaságot azonosítottak be a közlekedési, energetikai és a gyógyszerészeti szektorokban.

A Honvédelmi Irányító Törzsek a Honvédelmi Minisztérium március 19-i közleménye szerint 71 cégnél kezdték meg a munkát. Ezek listája itt található.

Mit jelent az állami felügyelet?

A katasztrófavédelmi törvény szerint a felügyelettel kapcsolatos feladatok körében a Magyar Állam képviseletében eljáró szerv vagy személy az alábbiakra jogosult:

  • áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét;
  • jóváhagyja, illetve ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait;
  • továbbá döntést hozhat a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, következményeinek enyhítésével összefüggésben azon ügyekben, melyek egyébként az érintett gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének (tehát a közgyűlésének/taggyűlésének/alapítójának) hatáskörébe tartoznak.

Tehát az állami felügyelet alá vonás nem az érintett vállalatok irányításának teljes körű átvételét jelenti - hangsúlyozza Zalai. A vagyoni helyzet megismerésénél túl a vagyoni jellegű kötelezettségvállalások tekintetében jóváhagyó, de nem kezdeményező szerepe van az állam képviselőjének. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó tárgykörökben pedig csak olyan döntést hozhat, amely összefügg a felügyelet alá vonást előidéző helyzet (tehát jelen esetben a koronavírus-járvány) közvetlen elhárításával, következményeinek enyhítésével.

Kit terhel a felelősség?

Az állam képviselője által a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet működésével összefüggésben meghozott döntések felvetnek egy másik jogi kérdést is: kit terhel a felelősség az ilyen döntésekkel a társaságnak, a társaság tulajdonosainak, vagy harmadik személyeknek okozott kárért?

A katasztrófavédelmi törvény szerint az állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik a - képviseletében eljáró - miniszter vagy kormánybiztos által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért arra az időtartamra, amikor olyan rendelet volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített.

Bár az előbb idézett rendelkezés több szempontból is korlátozó jellegű, egyes esetekben nem zárható ki, hogy a károsult más jogalapra tekintettel igényt érvényesítsen a kárainak megtérítése céljából. Ennek feltételei egyedileg vizsgálandók - hívja fel a figyelmet a szakember.

HOZZÁSZÓLÁSOK