A gyorstesztek arra alkalmasak elméletben, hogy megmutassák, van-e a szervezetben a vírussal szembeni ellenanyag, amit a fertőzés során termelt a szervezet. A kétféle antitest - IgM (immunoglubulin-M) és IgG  - mennyiségéből az is megállapítható bizonyítani, hogy a szervezet immunrendszere már találkozott a vírussal, illetve hogy a beteg fertőző-e. Ezek nem a hétfőn bejelentett egyetemi tesztelésnél használatos eszközök, az ugyanis PCR-teszt, amely magát a vírust, pontosabban annak örökítőanyagát mutatja ki - hangsúlyozza beszámolójában a portál.

Az ellenanyag kimutatására szolgáló gyorstesztek interneten, magánlaborokban vagy akár önkormányzatok által szervezett szűrőprogramok keretében is elérhetők, csakhogy megbízhatóságuk sokszor meg sem közelíti az elfogadható szintet.

Viccnek is rossz

Egy a brit kormány által rendelt 3,5 milliós gyorsteszt szállítmányról az Oxfordi Egyetem például azt állapította meg, hogy még viccnek is rosszak. Ugyanerre az eredményre jutott a Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézete két nálunk is elérhető gyorsteszt vizsgálatánál, amikor is a kapott eredményeket a PCR vizsgálatok eredményeivel vetették össze - derül ki a cikkből, amely szerint a tanulmány egyik szerzője Merkely Béla rektor, az eredményeiket az Orvosi Hetilap hamarosan megjelenő 20. száma fogja közölni a 807-12. oldalakon, ennek betördelt levonatát juttatta el valaki az Indexnek. Már a cím is a gyorstesztek alkalmatlanságára utal: "A specifikus IgM- és IgG-antitesteket kimutató egyes gyorstesztek alkalmatlansága a SARS-CoV-2 okozta vírusfertőzés hazai szűrésében"

Miért veszélyes a megbízhatatlan teszt?

Ha a gyorsteszt nem mutatja ki a fertőzést, akkor a fertőzött továbbadja a vírust, ha álpozitív az eredmény, az hamis biztonságérzetet kelt. A Semmelweis Egyetemen végzett vizsgálatok szerint a tesztek érzékenysége (szenzitivitása) mindössze 33-35 százalékos volt, tehát minden harmadik, PCR-rel pozitívnak jelzett betegnél mutatták csak a fertőzést.

A nem fertőzött (PCR-negatív) személyeknél viszont kínosan nagy arányban pozitív eredményt adtak; 100 nem fertőzött személyből 15-28-nál mutattak pozitív eredményt (azaz a teszt specificitása 72-85 százalékos volt). A szenzitivitás tehát azt mutatja, hogy a pozitívak hány százalékát mutatja pozitívnak a teszt, a specificitás pedig azt, hogy a negatívok hány százalékánál hoz negatív eredményt a teszt).

A teszteredmények klinikai használhatóságát és pontosságát a fertőzés gyakorisága is befolyásolja. Leegyszerűsítve: egy ritka betegségnél még egy nagyon jól teljesítő teszt is nagy számban ad álpozitív eredményt. Ezért, ha a gyorsteszt pozitív eredményt ad, minden esetben PCR-teszt végzendő, és csak ez utóbbi alapján lehet bármiféle diagnózist felállítani. A Semmelweis Egyetem, ahol március 11- óta folyamatosan szűrnek, minden esetben így jár el.

Honnan származhat a teszt?

A nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint az egyetem 100 ezer darab antitest-alapú gyorstesztet vásárolt a CECZ Közép-Európai Kft-től. A portál szerint azt nem tudni, hogy a tanulmányban szereplő tesztek ebből a beszerzésből származnak-e, csak azt, hogy a CECZ adott el nagy tételben gyorsteszteket az egyetemnek.

És az is biztos, hogy míg a 2011-ben alapított CECZ a járvány előtt pár százmilliós forgalmat ért el, utána egy csapásra milliárdos bevételei lettek. Hátteréről további részletek itt.