Nagy változás történt a fizetésben

Földcsuszamlásszerű változásokat hoztak a mindennapokban, így a bankolásban és a vásárlásban is a koronavírus-járványhoz köthető intézkedések, köztük például a kijárási korlátozások. Az online bevásárlások átlagos értéke 17 ezerről 20 ezer forintra nőtt, tízből heten ritkábban látogatják a bankfiókokat, és egyre gyakrabban fizetnek bankkártyával. Azonban ez még nem jelenti a készpénz népszerűségének végét.
Domokos László, 2020. május 1. péntek, 16:56
Fotó: Getty Images

Bár a bankkártyás vásárlások összege eddig is meredek emelkedőn volt, a plasztikok egyértelmű nyertesei a mostani változásoknak. A koronavírus okozta járványhelyzetben visszaszorult a készpénzzel történő fizetés és a bankfiókos ügyintézés. Az érintettek 58 százaléka ritkábban fizetett készpénzzel, 51 százalékuk pedig kevesebbszer vett fel pénzt az ATM-ekből - derül ki a K&H friss kutatásából.

A bank a 18-65 év közötti magyar lakosság körében végzett, 500 fős, online kutatása arra kereste a választ, hogyan változtak a vásárlási és pénzügyi szokások a koronavírus járvány magyarországi kitörése (2020. március 11-e) előtti időszakhoz képest.

Masszív bástya a készpénz

A járványhelyzetben sokan betartották azt a kérést, javaslatot, hogy kerüljék a személyes kapcsolatot pénzügyeik intézésekor is. A bankkapcsolattal rendelkezők 74 százaléka ugyanis ritkábban keresett fel bankfiókot, mint azelőtt, 51 százalékuk a bankautomatákat is ritkábban kereste fel, mint a járványhelyzet előtt. Ezzel párhuzamosan a fizikai érintkezés nélkül elérhető pénzügyi szolgáltatások térnyerése egyértelmű: 35 százalékuk gyakrabban használta a bank- vagy hitelkártyáját.

Bár a készpénzhasználatot tanácsos elkerülni a járványhelyzetben, még mindig sokan ezt választják: 42 százalék azok aránya, akik a készpénzt legalább olyan gyakran használják, mint a járvány előtti időszakban. Ezt leginkább azzal magyarázták, hogy egyszerre kis összeget költenek, és ez így a legegyszerűbb, mások azzal indokolták, hogy a fizetésüket készpénzben kapják, ezért ezzel is fizetnek. Voltak, akik azt mondták, ha készpénzzel fizetnek, akkor jobban látják, hogyan fogy a pénzük, de többen azt hozták fel indokként, hogy ahol vásárolni szoktak, ott nem fogadnak el bankkártyát.

A mobilbankot és az internetbankot is egyre gyakrabban használják az azzal rendelkezők:: előbbihez 21 százalék, utóbbihoz pedig 25 százalék fordul gyakrabban. A K&H is masszív növekedést tapasztal saját ügyfelei körében: eleve emelkedő pályán volt a mobilbankolás és a mobilbankos fizetés, ezt a járvány tovább növelte.

Kevés az "új belépő" az online boltokba

A vásárlások módjában is változást hozott a járvány. A házhoz szállítással történő online bevásárlások gyakorisága nőtt a járványhelyzet óta, de ez - legalábbis első lépésben - nem az új felhasználóknak köszönhető. Mindössze a megkérdezettek 1 százaléka mondta azt, hogy bár március 11-e előtt nem intézett online bevásárlást, a járvány kitörése óta viszont már volt erre példa.

A rendszeresen netező lakosság 47 százaléka korábban is vásárolt már a neten, változó gyakorisággal: jellemzően legfeljebb havonta vagy ritkábban. 14 százalékuk eddig is havonta rendelt online és most is így teszi, 18 százalékuk viszont a járványhelyzet óta gyakrabban fordul az online boltokhoz, miközben ők korábban csak évente vagy alkalomszerűen tették ezt. Az online bevásárlások összege a járvány előtt átlagosan 17 ezer forintot tettek ki, ám azóta ez - a rendelt mennyiség vagy a kosár összetételének megváltozása következtében - már átlagosan 20 ezer forintos összegre nőtt.

Szembetűnő, hogy azok közül, akik egyébként is vásárolnak piacon, 71 százalék a járvány kitörése óta ritkábban kereste fel kedvenc árusait, a bolti vásárlóknak pedig a 68 százaléka látogatta ritkábban az üzleteket a karanténidőszak alatt, mint az azt megelőző időszakban. Azonban növekedés is történt, mégpedig az online áruházzal rendelkező boltláncok és az ételkiszállítással foglalkozó cégek forgalmában, és ezt a felmérés eredményei is alátámasztják: mindkettőt 17-17 százalékkal gyakrabban veszik igénybe a járványt megelőző időszakhoz képest - közölte a bank.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

gtri, 2020.05.02 14:46

@Koronat_Orsosra_Mozgalom_2:

Hol állítottam olyat, hogy nincs infláció? A közponzi bankok éppen azért vannak, hogy inflálják a pénzt, amihez az ideológia is megvan (fogyasztásöztönzés). Ha a forint inflálódik, akkor a papír alapú forint mellett a digitális forint is inflálódik.

Amiről én bezéltem az a totális állami hatalom az emberek pénze felett. A készpénz az egyedüli dolog ami ezt kordában tartja. Ne legyenek illúzióink, a fideszes magyar állam nagyon is rátenné a mancsát a csak elektronikus formában létező vagyonokra (persze nem a NER lovagokéra és lovaginákéra) ha tehetné. MAximum szalámitaktikával tenné. Nem egyszerre mindenkiére, hanem kijelölne egy kis csoportot és azt támadná/venné el vagyonát (vagy annak egy részét). Aztán jönne a következő csoport.
Alkatilag skorpiók a fideszesek. Nem szabad átvinni őket a folyó tulsó partjára a hátadon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gtri, 2020.05.02 14:39

A napi.hu egy másik cikke szintén azt mondja, hogy nagyon is növekszik a készpénzhasználat még koronavírus-járvány idején is.

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/koronavirus-jarvany-mnb-keszpenz-otszazas-banko-forint.705433.html

"A friss jegybanki adatok szerint az utóbbi egy évben is tartott a készpénzőrület Magyarországon"

Csak azok az átkozott tények ne lennének amelyek éppen a készpénz előretörését mutatják. Nem kellene meghamisítani az MNB adatait, hogy kijöjjön az elvárt statisztika (mármint, hogy mennyire sokat fejlődött és még jobban előretör az elektronikus fizetés)? Hol talűlni gyakorlott adathamisítót? :)

Mondjuk a munkanélküliségi adatoknál már megkezdték a titkolózást (a hamisítás majd később jön?):

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200502/epp-akkor-tuntek-el-a-magyar-munkanelkulisegi-adatok-amikor-a-legfontosabbak-lennenek-429270
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Koronat_Orsosra_Mozgalom_2, 2020.05.01 18:59

@gtri: a készpénzt is el lehet inflálni, higítják is ezerrel. Tehát nem véded meg az értékét avval hogy otthon a párnacihában tartod. Csak az arany tartja meg az értékét, mert azt nem tudják nyomtatni.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gtri, 2020.05.01 18:39

"Földcsuszamlásszerű változásokat hoztak a mindennapokban, így a bankolásban és a vásárlásban is a koronavírus-járványhoz köthető intézkedések, köztük például a kijárási korlátozások."
----------
Megvilágítanám a valóságot. Ami ez:

https://infostart.hu/gazdasag/2020/04/15/a-panik-emelte-tortenelmi-szintre-a-marciusi-keszpenzigenyt


"A Magyar Nemzeti Bank 1998-ig visszanyúló statisztikái szerint nem volt olyan hónap, amikor a márciusihoz hasonlóan 277 milliárd forinttal ugrott volna meg a forgalomban lévő készpénzállomány - írta a Portfolio.

Márciusban már 6808 milliárd forintnyi készpénz volt forgalomban, ami 13 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet és 3,5 százalékkal több a február végi mennyiségnél."

Még szerencse, hogy a nagy áradozós cikkben nem említ a szerző abszolút adatokat. Csak, hogy ennyi százalékkal többen használják meg annyi százalékkal többen használják az elektronikus fizetési módokat. :)

Egy példa, miért a százalékos növekedési adatokkal szoktak példálózni a propagandacikkek:
Ha a Szaharában 3 évig nem esik az eső, majd utána egy nap alatt esik 4 mm csapadák, akkor százalékosan 584000 és a végtelen között van a növekedés. :)

Mindenkinek tanácsolom, hogy nyugodtan tekintse propagandának az olyan cikekeket amelyben nem lát nagyságadatokat csak "százalékos növekedés" meg "x szeresére bővült" adatokat. Ha egy ciikk nem képes megmondni, hogy MIHEZ KÉPEST bővölt valami az nem szakmai cikk, hanem propaganda.

Na szóval: az emberek nem bíznak a magyar államban. Ezt jól is teszik. Mint ahogy más államban sem lehetne bízni. Egyes közgazdászok már azt elemezgetik, hogy milyen jó lenne ha egyáltalán nem lenne készpénz, mert akkor a lakossági betétekre is ki lehetne terjeszteni a negatív betéti kamatot. Ennek egyetlen gátló tényezője van jelenleg. A lakosságnál tartott készpénz. Ha negatív a kamat, akkor a lakosság kivenné a bankokból és készpénzben magánál tartaná. Ha ez a lehetőség megszűnne akkor pár öltönyös szarházi döntene egy (kormány- és nemzeti bank-) irodában arról, hogy elveszuk az emberek vagyonának egy részét a bankokban lévő számlájukra kivetett negatív kamattal. A lakosság nem tudná kivenni a pénzét a bankokból, hiszen nem lenne készpénz. És szépen csökkenne a számlájukon lévő összeg, mert ketyegne a negatív kamat.

Ez az emberek szabadságának megengedhetetlen korláztozása lenne.

Mondjuk egyszerűen megoldható lenne a kérdés. Bele kell kerülnie az alkotmányba egy passzusnak, hogy a lakossági számlákra soha nem vethető ki negatív kamat és az a kitétel is, hogy ez az előírás soha nem távolítható el az alkotmányból. Semmilyen 2/3 vagy 21345/21346 képviselői többség nem teheti ezt meg.
És akor már meg is szűnt az aggodalmam oka. :)
Bele fog kerülni ilyen kitétel az alkotmányba valaha? Nem hiszem.

Amíg nincs iylen passzusz az alkotmányban, addig bizony örüljünk, hogy van készpénz és növekszik készpénzmennyiség. Ez az egyetlen védelmi bástyája a pénzügyi szabadságunknak (mármint az egyénnek az állammal szemben).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html