Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Közbeszerzési Hatóság honlapján megjelent határozat szerint a jogorvoslatot a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte hivatalból, egy közérdekű bejelentés alapján. Az eljárásban részt vettek egyéb érdekeltként (ajánlattevőként) a következő cégek: a New Land Media Kft., a Lounge Design Kft. és a Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

A KdB az MNB ajánlati felhívását és közbeszerzési dokumentációját, valamint az ezt követően hozott valamennyi döntését megsemmisítette és 1 millió forint bírságot szabott ki.

A tenderfelhívás idén januárban jelent meg az uniós közbeszerzési közlönyben, az "MNB 2019-es kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátására" címmel, a keretösszeg pedig 1 milliárd 455 millió forint volt. A pénzt ez év végéig lehetett volna elkölteni, ha csak a keret előbb ki nem merül.

A feladatok a következők voltak:

  • az azonnali fizetési rendszer bevezető kampánykommunikációs feladatainak ellátása,
  • a növekedési hitelprogram fix kampánykommunikációs feladatainak ellátása,
  • az MNB egyéb kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátása,
  • az MNB kampány- és egyéb kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó pr- és rendezvényszervezési feladatok elvégzése.

A Közbeszerzési Hatóság elnöke három pontba foglalta össze a felhívással kapcsolatos jogsértéseket. Ezek a következők:

  • a felhívás négy - különböző területen jártas - szakember meglétének igazolását írta elő úgy, hogy azok között nem lehetett átfedés,
  • nem volt egyértelmű az ajánlattevők korábbi árbevételére vonatkozó követelmény,
  • a vizsgált időszak elejénél (feltehetően a három évnél) később alakult cégekre is kötelező volt az 1 milliárd forintos árbevétel igazolása.

A KdB mind a három pontban megállapította a jogsértést. Vagyis lehetővé kellett volna tenni azt, hogy a 4 szakértő között lehessen átfedés, így akár kevesebb szakértő igazolása is elég, ha rendelkeznek a megszabott követelményekkel. Az árbevételre vonatkozó minimum követelmény nem volt egyértelmű és ezt az MNB is elismerte (elírásra hivatkozott). Végül a később alakult cégeknél az elvárt 1 milliárd forintos árbevételt arányosan csökkenteni kellett volna.