Minden országban van olyan állami pénzintézet, amely az exportot finanszírozza - indította előadását Herczegh István, Eximbank pénzügyi vezérigazgató-helyettese, majd hozzátette, hogy az viszont nem mindegy, hogy hogyan, hiszen komoly nemzetközi szabályoknak kell megfelelni annak érdekében, hogy az exportőrök versenyezzenek, ne az állami támogatások.

A válság előtt a bankrendszer ellátta a likviditási gondokat, azonban mára szűkültek a lehetőségek, feljebb mentek az árak, így egyre nagyobb űrt kell megtöltenie az állami tulajdonban lévő szereplőknek - fogalmazott Herczegh. Ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy ilyen irányba tett lépés volt az, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá került az Eximbank és a MEHIB, de az is, hogy jövőre a korábbiaknál jóval magasabb összeget költhetnek majd az export finanszírozására.

A cél, hogy olyan finanszírozási modellt alakítsanak ki, amit a kereskedelmi bankok nem vállalnak jelenleg. Ennek megfelelően számos termékkel várják a hozzájuk forduló kkv-kat, így többek között megosztják a kockázatot a külföldre induló céggel, ha kell finanszírozzák, ha kell akkor pedig a gyártási kockázatokat is megosztják vele, de követelésvásárlásra is lehetőség van.

Herczegh arról is beszélt, hogy milyen jövőbeli céljaik vannak: támogatnák a nagy exportőrök beszállítóvá válását, az exportcélú beruházásokat, az uniós támogatásokhoz kapcsolódó önerőt, de projektfinanszírozásban is gondolkodnak. A vezérigazgató-helyettes szerint fontos lenne egy 2 évnél rövidebb lejáratú generális termék bevezetése is, mert a most elérhető lehetőségek általában ennél hosszabb időszakra szólnak. Herczegh kiemelte az intézményi reformra szükségességét, mivel így lehetne csak növelni az állami szerepvállalást, illetve erősítené az együttműködést az exportösztönzésben résztvevő intézmények között.