Április 14-én jelent meg a Magyar Közlönyben a kormány egyik válság intézkedése, amely új sarcot ró ki a boltokra a veszélyhelyzet végéig. A különadó a kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeket érinti, azonban immár független az értékesítés módjától, így a hazai és az itthon tevékenykedő külföldi netes kereskedőkre, az online értékesítésekből származó bevételekre is vonatkozik, valamint alapja a tavalyi adóév, azóta pedig jelentősen megváltoztak a körülmények.

Többet kell befizetniük a nagy élelmiszerláncoknak a járvány elleni védekezési alapba kiskereskedelmi különadó formájában, mint amennyit az idén bérfejlesztésre költenek, ennek pedig félő, hogy a végén a dolgozók isszák meg a levét - idézi Karsai Zoltánt, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnökét a Népszava, amely azt is bemutatja, hogy a szakértő szerint a két legnagyobb multinál az idén mintegy 7 milliárd forintot fordítottak béremelésre, év végig viszont 8 milliárd forint vagy még annál is több különadót kellene befizetniük. A kisebb cégek adóterhe pedig már 3-4 hónap alatt is több lesz, mint amennyit az idén fizetésemelésre költenek.

QP | Quality Placement

A plusz teher miatt két folyamat látszódik: idén elmaradnak a béremelések, valamint hamarosan csoportos létszámleépítések is jöhetnek. Ráadásul az élelmiszerkereskedelemben is, amely a különadó nélkül viszonylag jól átvészelte volna a koronavírusjárványt. A mintegy havi egymilliárd forintnyi különadóval sújtott Spar például a megnövekedett márciusi forgalom miatt felvett új dolgozókat a különadóra hivatkozva bocsájtja most el - ez mintegy 900 dolgozót érint. A vásárlási láz ráadásul alább is hagyott, húsvétkor sem sikerült olyan számokat hozni, mint várták.

Az idén összesen 36 milliárd forint - a költségvetés szempontjából aprópénznek számító - extra bevételt remél a kormány, nagyobbrészt a kiskereskedelmi multiktól; a május 1-től bevezetendő adó mértékét ugyanis a bevétel függvényében sávosan állapítja meg a rendelet. Azoknak a cégeknek kell fizetniük, amelyek előző évi árbevétele meghaladta az 500 millió forintot: félmilliárd és 30 milliárd forint árbevétel között 0,1, 30-100 milliárd forint között 0,4, 100 milliárd forint felett pedig 2,5 százalékot - írja a lap.