Kútfúrás - különös ítélet született

Az önkormányzat eladott egy 10 hektáros területet a beruházónak, hogy ez utóbbi ott lakóparkot építsen. Az önkormányzat egyúttal beszerezte az engedélyt egy termelő és egy visszasajtoló termálkút fúrására, hogy a lakótelepet termálvízzel lehessen fűteni. A kútfúrás közben gáz tört fel és az így keletkezett kárt a beruházó a fúró cégre akarta testálni, ebből lett a per.
Németh Géza, 2018. február 12. hétfő, 15:35
Fotó: Napi.hu

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset részletezi a történteket.

A beruházó leszerződött a kútfúró céggel, hogy az 1600 méter mély kutakat fúr számára, de már 400 méternél elszámolási vitába keveredtek. A beruházó megbízott egy másik, műszaki ellenőr céget, hogy az vizsgálja meg az elkészült kutat. Ez utóbbi rendben találhatta az elkészült munkát, mert a beruházó újabb szerződést kötött a fúró céggel, de most már 1900 méter mély kutakra, méterenként nettó 42500 forintos áron és 35 millió forintnyi előleget át is utalt neki. A műszaki ellenőr céggel pedig az ellenőrzésre kötött szerződést, nettó 1 millió forinttal, amit ki is fizetett. A munka elkezdődött, de ennek során véletlen gázkitörés keletkezett, így a fúrást abba kellet hagyni. A bányakapitányság megállapította, hogy a súlyos üzemzavar közvetlen oka a váratlan, előjel nélkül bekövetkező homok-gáz-vízelegy kitörés volt. A határozat rögzítette, hogy a súlyos bányászati üzemzavarral okozati összefüggésben álló szakmai szabályszegés nem állapítható meg.

A műszaki ellenőr tervet készített ugyan az üzemzavar elhárítására, de a kutat le kellett zárni. A beruházó ezután megbízta a fúró céget, hogy 200 méterrel arrébb fúrjon egy új kutat, erre 5 millió előleget utalt, de jött az újabb elszámolási vita, így a munka el sem kezdődött. A beruházó 98 millió forintot követelt a fúró- és a műszaki ellenőr cégektől, majd amikor azok nem fizettek, fizetési meghagyást bocsátott ki, de ebben már csak 69 millió forint szerepelt, kártérítés címén, plusz a fúró cégtől - külön fizetési meghagyásban - még 1 milliót követelt a beruházó. Miután a cégek ellentmondtak a meghagyásnak, per lett az ügyből.

Az első fokú bíróság előtt már 74 millió volt a beruházó követelése, amelyet egyetemlegesen akart megkapni a két cégtől (vagyis ha megítéli a bíróság, akkor bármelyiktől behajthatja azt.) A bíróság azonban nem ítélte meg a kért összeget, mindössze 1 milliót talált jogosnak. A szakértői vizsgálat alapján arra a következtetésre jutott a bíróság, hogy volt ugyan a fúró és a műszaki ellenőr részéről - a kitörésgátló beépítésének elmaradása miatt - szerződésszegő magatartás, amely azonban nem állt okozati összefüggésben a beruházó kárával.

A beruházó fellebbezett, de a másodfokú bíróság - immár jogerősen - jóvá hagyta az első fokú bíróság ítéletét. Indoklásában megállapította, hogy - a szakértő írásbeli szakvéleménye és szóbeli előadása alapján - a termálvíz kút fúrása során az úgynevezett gázlencse megfúrása előre ki nem számítható geodéziai, geológiai adottságnak tekinthető, amely olyan elháríthatatlan külső ok, ami vis maiornak minősül, így a szerződés olyan okból lehetetlenült, amelyért egyik fél felelőssége sem állapítható meg.

A beruházó ezután felülvizsgálatot kért a Kúriától, de az a jogerős ítéletet hagyta jóvá.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

terabit, 2018.02.12 19:41

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html