Rövidtávon, azaz a következő 1-2 éven belül a lakosság 22 százaléka tervez lakáscélú beruházásokat - derül ki a Fundamenta és a Trend-Budapest piackutató vizsgálatából. Meglepő módon egyébként a megkérdezettek között ennél nagyobb arányban voltak, akik már megkezdték a lakásra a spórolást. A lakáscélú megtakarítások harmados aránya a tervekkel összevetve önmagában is jelzi, hogy nem múlt el a magánszemélyek óvatossága.

A beruházást tervezők közül is csak 31 százalék ugyanis azoknak az aránya, akik kisebb nagyobb részben hitelfelvételből akarják azt megoldani (mint a Fundamenta megjegyzi, ez a teljes lakosság csupán 6,7 százaléka.) A válaszadók 57 százaléka kifejezetten elutasítja a hitelfelvételt. Azoknak a többsége, akik mégis vennének fel kölcsönt, lakáscélú kiadásait csak 50 százalék alatti arányban finanszírozná kölcsönből (amivel tulajdonképpen alkalmazkodnak a tavaly bevezett új szabályokhoz, és az óvatosabb banki magatartáshoz is). A lakosság finanszírozási tervei így reálisabbakká váltak, és azokban ismét jelentősebb szerepet kapott az önerő.

Kapcsolódó

Érezhető, hogy a lakosság most leginkább meglévő ingatlanjaik feljavításában, korszerűsítésében, bővítésében gondolkodik, semmint másikra cserélésében - állapítja meg a lakástakarékpénztár elemzése. A megkérdezettek 14 százaléka - ez képviselte a legnagyobb arányt - energiatakarékos beruházást tervez, 5 százalékuk meglévő ingatlanát bővítené, míg 7 százalékuk vásárolna házat vagy lakást, s csupán 2 százalék fogna építkezésbe. Kor szerint a biztosabb egzisztenciával bíró idősebb korcsoportok felé haladva egyre csökkennek az ingatlannal kapcsolatos tervek.

A lakáscélú beruházást tervezők között a többség - 72 százalék - kisebb, legfeljebb 3 millió forint összegű beruházásban gondolkodik. Közepes nagyságú összeget szán erre a célra 17 százalék, míg a nagynak tekinthető, 10 millió forint feletti összeg elköltését a beruházást tervezők csupán 10 százaléka vállalna.