Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A nemzetközi tendenciákkal összhangban, 2009 második negyedévében tovább csökkent a magyar bankok hitelezési hajlandósága, illetve szigorodtak – bár a korábbinál kisebb mértékben – a hitelezési feltételek - derül ki az MNB friss felméréséből. A válaszok szerint a szigorítás fő oka már nem a likviditási kockázatokkal, hanem elsősorban a gazdasági visszaesés várható hatásával magyarázható. A bankok visszajelzései azonban azt valószínűsítik, hogy 2009 harmadik és negyedik negyedévében a hitelkereslet már ismét növekedhet, illetve a bankok nem szigorítják tovább hitelezési feltételeiket. A jegybank felmérése a háztartási hitelezéssel kapcsolatban megállapítja: bár 2009 második negyedévében is folytatódott a hitelkínálat és a hitelkereslet csökkenése, de már kevesebb bank számolt be a hitelezési feltételek szigorításáról. A szigorítás ebben a negyedévben is elsősorban a nem ár jellegű feltételekben (a minimális hitelképességi szint növekedésében, a minimális önrész megemelésében, a havi törlesztés jövedelemhez viszonyított arányának és a hitelfedezeti aránynak a csökkenésében) jelentkezett. A második negyedévben a 2009 első negyedévére jellemző szinten maradt a nettó szigorítók aránya a lakáshitelek esetén (mintegy 10 százalék), ugyanakkor a fogyasztási hitelekre vonatkozóan a megelőző negyedévinél többen, mintegy 55 százalékos arányban jeleztek szigorítást. A fogyasztási hitelek közül a megújulú hiteltermékeknél (folyószámlahitel, hitelkártya), illetve egyéb típusú hiteltermékeknél (személyi kölcsön, áruhitel, gépjármű-finanszírozás) szigorítottak elsősorban a megkérdezett intézmények. A bankok előrejelzései alapján mindkét szegmensben a szigorító tendenciák lassulása várható, sőt nettó értelemben az aggregált válaszok szerint a jelenlegi szigorú hitelezési gyakorlathoz képest némi enyhítés várható az elkövetkező két negyedév során. Az előző negyedévhez hasonlóan most is a háztartási hitelportfólió romlásáról számoltak be a bankok mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek szegmensében. A következő félévre előretekintve a bankok további portfólióromlásra számítanak, a romlás mértéke azonban kisebb lehet. A következő félévre előretekintve, a válaszok alapján feltételezhető, hogy a kihelyezni kívánt háztartási hitelek állománya várhatóan nem változik jelentősen. A hitelkereslet esetén eltértek a fogyasztási és a lakáscélú hitelekre vonatkozó tendenciák. Míg a bankok közel 20 százaléka nettó értelemben a lakáscélú hitelekre vonatkozó érzékelt kereslet növekedéséről számolt be (a forinthitelekre vonatkozó kereslet növekedett, míg a devizahitelek iránti kereslet stagnált), addig az előző felméréshez hasonlóan erőteljes csökkenést jeleztek a fogyasztási hitelek szegmensében. A válaszok alapján a hitelkeresletben a következő féléves időszakban szignifikáns növekedés nem várható (2009 harmadik és negyedik negyedévében): a bankok várakozása alapján a fogyasztási hitelek csökkenése meg fog torpanni, a forint lakáshitelek iránti kereslet (a támogatott lakáshitel-konstrukciók erőteljes szigorításával összhangban) csökkenni, míg a devizaalapú lakáshitelek iránti kereslet növekedni fog. A vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandóság visszafogását jelzők aránya tovább mérséklődött, ugyanakkor az üzleti célú ingatlanhitelezésben továbbra is a hitelkínálat határozott csökkenését jelezték. A vállalati finanszírozás következő féléves időszakára vonatkozóan a bankok a kihelyezni kívánt hitelmennyiség fenntartását, illetve enyhe növelését prognosztizálták. A hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet – a beruházások visszaesése miatt – csökkent, míg a rövidlejáratú hitelek iránti igény nőtt, emiatt a válaszadók összességében a vállalati hitelek iránti kereslet erősödését érzékelték. A második negyedévben a felmérésben részvevő bankok tovább szigorították a hitelezési feltételeiket, de erőteljesen csökkenő arányban. A válaszok szerint a szigorítás fő oka már nem a likviditási kockázatokkal, hanem elsősorban a gazdasági visszaesés várható hatásával magyarázható. A bankok a portfólióminőség romlását tapasztalták 2009 második negyedévében, és többségük szerint a portfólióromlási trend folytatódni fog a következő félévben is. Az önkormányzati szektorban az előző felmérésben jelzett mérsékelt szinthez képest növekedett a hitelkereslet. Ez részben az európai uniós támogatási programok önerőigényének, részben a folyó finanszírozási szükségletnek köszönhető. A bankok az elmúlt negyedévben továbbszigorították az önkormányzatok hitelezésének feltételeit.