Az idei lakásépítési adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a lakásépítési kedv fokozódik, ebben pedig az alacsony bázis is szerepet játszik, az elmúlt években ugyanis nagyon kevés új lakás épült - kommentált Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Az elmúlt években nem volt igény az új lakásokra, miközben a lakásépítési kapacitások rendelkezésre álltak. Fordult a kocka, igény van az új építésű lakásokra, ám a kapacitások, részben a munkaerőhiány miatt, szűkösnek tűnnek. Bár az évi 16-20 ezer lakás átadása jelentős növekedés az utóbbi évekhez képest, a válság előtti szintektől elmarad, és kevés ahhoz is, hogy pótolja a lakásállomány amortizációját, amihez évi 30-40 ezer lakás megjelenésére lenne szükség.

A növekedés a jellemzően még a tavaly elkezdett beruházásoknak köszönhető, a lakásépítést ösztönző állami intézkedések hatása még nem látszik ebben az adatban - véli Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az új lakásokra kiadott építési engedélyekből 1-1,5 éven belül lesznek valódi lakások, várhatóan 2018 közepéig 15-20 ezer új lakás kerülhet piacra.

Az NGM kommentárja szerint a kínálati oldalt illetően kedvező fejlemény, hogy 2016 első három negyedévében a továbbértékesítésre szánt, vállalkozások által épített lakások aránya a korábbi 41 százalékról 51 százalékra emelkedett.

A keresleti oldalon a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) bizonyul jelentős segítségnek. Az év első kilenc hónapjában csaknem 20 ezer család nyújtotta be a kérelmét a csok iránt, amely összességében 56,5 milliárd forint értékű támogatást jelent. Az alacsony kamatkörnyezet, valamint a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének javulása szintén segíti a háztartások lakásberuházási döntéseit. Az MNB adatai szerint 2016 első három negyedévében megközelítőleg 40 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben. A tárca a következő negyedévekben is a lakásépítések számának további emelkedésére számít.