Fontos értesítést kapnak a leendő nyugdíjasok

Február közepén indul a legnagyobb hazai magánnyugdíjpénztár, a Horizont tagdíj-befizetési kampánya. A tagság legalább 70 százalékát kell aktivizálni a túléléshez, de ez eddig mindig sikerült. Vannak már járadékosok és új belépők is a pénztáraknál.
Herman Bernadett, 2020. február 7. péntek, 07:08
Fotó: Napi.hu

Sunyi húzással próbálták meg öt évvel ezelőtt ellehetetleníteni a magánnyugdíjpénztárakat, de az elkötelezett tagságot nem tudta megtörni a kormány. 2015 áprilisától figyeli a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy a pénztáraknál a rendszeresen tagdíjat fizetők aránya eléri-e a jogszabályban meghatározott értéket. Ha egy félév átlagában legalább két hónapon át 70 százalék alá esik ez a mutató, akkor a jegybanknak el kell rendelnie az intézmény végelszámolását.

A kasszák eddig sikerrel vették az akadályokat, mindegyik teljesítette a kritériumokat. A négy megmaradt intézmény közül kettő, a Szövetség és az MKB havonta teszi közzé a tagdíjak alakulását, a Budapest és a Horizont pedig az éves tagdíj befizetését kéri egy összegben. A Budapestnél az idei év már ki van pipálva, a tagság már január első felére összehozta a 70 százalékot. A Horizontnál - ahogy minden évben - az idén is február közepén indul a tagdíjfizetésre buzdító kampány, és remélik, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is teljesül március végére sikerül a tagság több mint 70 százalékát aktivizálni.

Minimális tagdíjak

Az MKB hónapról hónapra frissíti az adatokat. A legutolsó számok tavaly novemberiek, ezek alapján 76 százalék körül van a tagdíjfizetők aránya. A Szövetség Facebook-oldalán szokta közölni az aktuális számokat, nekik is megvan minden hónapban a megfelelő arány. A tagdíjak nem túlságosan magasak, és évek óta változatlanok. Az MKB kéri a legtöbbet, havonta ezer forintot, a Szövetségnél havi 400 forintot kell fizetni, a Budapestnél és a Horizontnál a minimális éves tagdíj 2400 forint.

Ezek jelképes összegnek tűnnek, mégis van az 55 ezer körüli magán-nyugdíjpénztári tag között körülbelül 12-13 ezer, aki nem fizeti be a minimális összeget sem. A potyautasok veszélyeztetik a többiek megtakarítását is, a pénztárak ugyanis a nem fizető tagokat nem rakhatják ki. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál - ahol jóval alacsonyabb, 50 százalék körüli a rendszeresen fizető tagok aránya - van ilyen lehetőség, de a magánnyugdíjpénztárból csak önkéntes alapon távozhat a tag.

A pénztárak legfeljebb annyit tehetnek meg saját hatáskörben, hogy felhívják a tag figyelmét arra, hogy vissza is léphet a társadalombiztosítási rendszerbe. Ekkor teljes összegű nyugdíjra lesz jogosult, és megkaphatja a reálhozamát is. Ennek pontos összege változó, de a pénztárak ügyfélszolgálata általában elég gyorsan ki tudja számolni, az egyenlegükből mennyit kaphatnak vissza a tagok.

Működésre nem elég

Az intézmények a tagdíjak 2,5 százalékát vonhatják el a működésükre, ami ilyen alacsony tagdíjak mellett szektor szinten 3,5 millió forint körül lehet, tehát a hideg vízre sem elég. A pénztárak ezt két forrásból egészíthetik ki: az egyik a működési célú támogatás, amit minden pénztár kér a tagoktól. A Budapestnél ez évente 6 ezer, a Szövetségnél 5 ezer, az MKB-nál 12 ezer, a Horizontnál pedig 9600 forint. A pénztártagok többsége ezt is befizeti, ennek köszönhetően az MNB adatai szerint a szektor működési célú bevétele 2018-ban megközelítette az egymilliárd forintot, tavaly pedig az első kilenc hónapban 424 millió forintot tett ki.

Az adományok mellett még egy forrásuk van a kasszáknak: a pénztártagok egyenlegét is megcsapolhatják. Összesen 0,3 százalékot vonhatnak el az egyenlegből vagyonkezelésre és működésre, ezt az intézmények ki is használják. Korábban általában 0,2 százalékot fordítottak a vagyonból portfóliókezelésre, és 0,1 százalékot vontak el a működésükre, ez az arány azonban kezd eltolódni a működési elvonás irányába. A vagyonkezelési díj az MNB adatai szerint 0,15 százalék alatt lehet most már. A Szövetség például a honlapja szerint a vagyon 0,2 százalékát fordítja költséglevonásra, és csak 0,1 százalékot a vagyonkezelésre. Ebből már azért szektor szinten szépen csurran-cseppen,hiszen a magán-nyugdíjpénztári vagyon október végén már 264 milliárd forint körül volt, ennek az egy ezreléke is 264 millió.

Vannak járadékosok

Az elvonható összeg a vagyon gyarapodásával nő, a pénztárak vagyonát pedig jóformán csak a hozamok hizlalják, a tagdíjbefizetés ugyanis minimális. Tavaly szerencsére jól alakultak a hozamok, a növekedési és a kiegyensúlyozott portfóliók többsége két számjegyű hozamot ért el. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a társadalombiztosítási (tb) rendszerbe visszalépő tagok egyre több reálhozamot vehetnek fel. A most nyugdíjba vonulók többsége számára megéri a tb-be történő visszalépést választani, a 100 százalékos állami nyugdíj ugyanis általában magasabb, mint amit a vegyes rendszerben kapnának.

Mégis vannak, akik maradnak a pénztárakban a nyugdíjkorhatár betöltése után is. A Horizont az egyetlen olyan pénztár, amelyik járadékot szolgáltat, náluk körülbelül húszan kérték eddig a járadékszolgáltatást. Közöttük lehetnek olyanok, akik dacból nem adták át az államnak a megtakarításukat, de olyanok is, akik megromlott egészségi állapotuk miatt választották a maradást. Az a vagyont ugyanis, amit nem fizetett ki a pénztár járadékként, az örököseikhez kerül majd.

Ami még meglepőbb, hogy nem csak járadékosok, de új belépők is vannak a pénztáraknál. Az intézményekbe ugyanis a mai napig be lehet lépni. Az új belépőkre viszont már nem vonatkozik az a szabály, hogy bármikor kiléphetnek, ezt a kedvezményt csak azok kapják meg, akik a vegyes rendszer idején váltak taggá. Aki most lép be egy magánkasszába, az a nyugdíjkorhatár eléréséig bent marad az intézményben.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

narancsragacs, 2020.02.07 08:36

"Sunyi húzással " Pontosan! - Mocskos narancsok nem tudják elviselni hogy vannak akik nyíltan ellenállnak hülyeségeiknek. Nem hiszik el a hazugságaikat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html