A magyarországi biotechnológiai szektort dinamikus növekedés, új cégek megjelenése, kedvezőbbé alakított gazdasági környezet, illetve a másik oldalon finanszírozási problémák, nem megoldott szakember-utánpótlás és egyes területeken a versenytársakhoz képest hátrányos szabályozók - olvasható a Világgazdaság mai számában. Részben a 2004-es innovációs törvénynek köszönhető, hogy határozott fejlődésnek indult 2005-ben a magyar biotechnológiai szektor, amely átlagosan évi 40 százalékos növekedést produkál - mondta a lapnak Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség (MBSZ) elnöke.

Az ITDH a már hagyományosnak tekinthető európai és egyesült államokbeli programok mellett az idén először távol-keleti roadshow-t is szervez. Az EU-hoz az elmúlt öt évben csatlakozott 12 ország közül nálunk vannak a legjelentősebb és legdinamikusabban fejlődő vállalatok, itt a legnagyobb a foglalkoztatottak száma és a szellemi értékek teremtése az iparágban - állítják szakértők, akik azonban felhívják a figyelmet arra is, az előny hamar eltűnhet, mivel a környező országok masszív állami biotechnológiai programokat indítottak. További megoldásokat kellene találni az ágazat finanszírozási problémáira, megfelelő szakképzésre lenne szükség, és nyugat-európai tapasztalatok figyelembevételével az induló innovatív cégek számára fontos lenne az élőmunkaterhek csökkentése, illetve kedvező adózási körülmények kialakítása a high-tech cégek részvényopcióira - mondta a lapnak Dudás Ernő.