A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A hivatalos adatok szerint Magyarországon 4-5 százalék között mozog a cigaretta feketepiaca, ami körülbelül egymilliárd szálnak felel meg. Ennél kissé nagyobb mennyiségű legális termék indul útnak − nem feltétlenül legális úton − Nyugat-Európa, illetve ma már Szlovákia felé is. A magyar cigaretta célpontja jellemzően Ausztria. Az osztrákoknak legalább olyan fejtörést okoz az olcsó magyar termék, mint Magyarországon az ukrán − a hivatalos adatok szerint ide Ukrajnából áramlik be a legtöbb csempészett cigaretta. Ausztriában információink szerint nagyjából egymilliárd szál magyar termék kerül piacra, de az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF egyelőre nem publikus adatai szerint találtak magyar terméket Németországban és Szlovákiában is. Úgy tudni, összesen 1,5 milliárd szál magyar cigaretta "kering" az unióban.

A pontos adatok egyelőre nem ismertek, de a cigaretta határok nélküli áramlásában Magyarország közel sem áll az élen. A németeknek például Csehország és a Lengyelország a mumus, a németek fogyasztók árérzékenységét jellemzi, hogy akár 50 kilométerre is elutaznak azért, hogy olcsóbban szerezzék be a cigarettát − illetve a benzint vagy a röviditalt. A berliniek sportot űznek abból, hogy ki járja meg rövidebb idő alatt a német−lengyel határt.

Az unión kívülről a szabályok szerint két doboznál több dohány termék nem hozható be, persze 4-5 doboznál még szemet hunynak a határőrök. Az unión belül 10 doboz cigaretta lehet az utasnál, ám a nyitott határon ezt nagyon ritkán ellenőrzik, a vámosok az úgynevezett mélységi ellenőrzéseket (az államon belül) csak alapos gyanú esetén vagy az elharapózó feketekereskedelem miatt, kampányszerűen végeznek. A csempészet minél nagyobb arányú felkutatása ugyanakkor kétszeresen is érdeke a hatóságoknak, egy uniós egyezmény szerint ugyanis a gyártók vállalták, hogy a feketeáru miatt kieső jövedéki adóbevételeket megtérítik, a számítás alapja pedig a lefoglalt − nem hamis − cigarettamennyiség.