Az MVM átveszi a Mátrai Erőművet - minden másként lehet, mint ígérték

Az éppen most MVM-irányítás alá kerülő Mátrai Erőmű Zrt.-nél a visontai bánya bezárása és a szénerőműi termelésének felezése ugyan akár évekig is elhúzódhat, de az a tízmilliárdokba kerülő átalakítási ígéretekkel együtt is nehezen elképzelhető, hogy ne kerüljön veszélybe sok mai munkahely.
Szabó M. István, 2020. február 10. hétfő, 07:08
Fotó: Napi.hu / Szabó István

A Báthori István utca páratlan oldalán hetek óta gyűlik a méreg a lakókban. Mintha mindig is ásták volna a házak előtti földet, és mintha az új csatornát ígérő munkát soha nem is akarnák befejezni, olyan - mesélte egyikük. Gyöngyösnek ez az egyik fő surranópályája a város dél-nyugati csücskében lévő Tesco-Pepco-Deichmann bevásárlócentrum irányába; akinek a Pesti út kiesik, vagy nem akar arra kerülni, itt jár oda, s vissza is. Az autós forgalomban nincs is zavar, a fekete csövek és körülöttük a munkagépek az itt élőket zavarják.

Az még inkább, hogy a kétszer egysávos út mellett, a portáik előtt korábban ápolt, füves és fás-bokros sávot a munkálatok fel-, illetve széttúrták. Az út túloldalán tízemeletesekkel kezdődő lakótelepen megszólított lakó mindezt letudja annyival, hogy "egyszer majdcsak befejezik".

Pár perc múlva háromnegyed kilenc. A Csapó utca és a Bartók Béla utca közti 70-80 méteres szakaszon hat melós "csövezik" egy kupacban, bár a méla bámészkodásukat nehéz munkavégzésként értelmezni. Arról már ők is hallottak, hogy Mészáros Lőrinc cége "levonul" és eladja a szénerőművet, de azt nem hiszik, hogy a környéken bárki-bármivel megmenthetne tízezer munkahelyet.

A legtöbbet forgott turbinák

Amióta tavaly novemberben az Opus Global Nyrt. bejelentette, hogy eladja a német multinacionális cégtől, az RWE-től alig két éve megszerzett Mátrai Erőmű Zrt.-t az állami energiaholdingnak, az üzlet hátteréről lapunk által megkérdezett iparági szereplők közül több is használta már "az EU legtöbbet forgott turbinái" szófordulatot. Úgy látják, ez jelöli kellő politikai körültekintéssel, ugyanakkor megfelelő szakmaisággal mindazt, ami a szerintük felemás megítélésű állami vételt és az ígéretek alapján elképzelhető tetemes kiadásokat egyaránt leképezi.

Az ország egyetlen, még működő lignittüzelésű erőművével nagyot fordult a világ. A részben kívülről, Európából indukált, földcsuszamlásszerű változást kár volna tagadni. Jól érzékelteti mindezt, hogy a Portfolio.hu-n alig 11 hónapja közreadott programismertető beszélgetésében, Valaska József (az erőmű akkori vezetője) 2030-ra még 1600 MW-nyi, szerkezetátalakított termelőkapacitást és a magyar energiapiac 15 százalékának megszerzését reális célként határozta meg a vállalat számára, de ma már leginkább azon van a hangsúly, hogy mi az, ami még megmenthető - és meddig.

Valaska tavaly nyáron végleg visszavonult, a helyére ültetett új, egykor Simicska-emberként megismert vezetőkről - mint az operatív vezérigazgatóvá tett Horváth Péterről - azonban már őszre kiderült: nem tesznek csodát. Az elsősorban a költségcsökkenés miatt elrendelt átszervezések hasztalannak bizonyultak, sőt, a rendszert is instabilizálták.

MTI Fotó, Komka Péter

Az Opus Global távozásának bejelentését követően előlépő, és az állami vásárlást indokló technológiai miniszter felhajtások nélküli beszédét követően azt is megírtuk, hogy mit mondott - és mit nem mondott el a Mátrai Erőművel kapcsolatosan a tárcavezető. Levezettük: miért rossz hivatkozás a vételre a lignitvagyon megvédése; mi a gond a "korszerűsítve, a lignitfelhasználáson alapuló széntechnológia kivezetésével hosszú távon biztosítható" ígérettel, és azt is, miért délibáb vízió helyett a Palkovics által belengetett 2-300 milliárd forintos térségi fejlesztés ígérete.

A vevőként minden nyilvánosságot és kommentárt kerülő MVM helyzetét január közepén Orbán Viktor kormányfő is nehezítette, amikor a sajtó elé állva maga is zavaros adalékokkal szolgált az üzlethez. Jelenleg sem tudni, hogy az adásvétel mikor zárul, ahogyan a vételárról és a felek között vállalt kötelezettségekről sincs semmilyen érdemi információ. Egyre valószínűbb, hogy az erőmű egyik korábbi vezetőjének lesz igaza, aki a napokban lapunknak úgy fogalmazott:

"nem is fogják megtudni, mikor ment át ez az egész az MVM alá".

A február 10-én, hétfőn 10 órára meghirdetett vállalati közgyűlés meghívójából az már kikövetkeztethető, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. most veszi át a Mátrai Erőműben az irányítást.

A hét napirendi pontból öt vezetőségi kérdéssel foglalkozik. Lemond a holding igazgatósága, vagyis a nyáron kinevezett elnök Halmi Tamás, aki egy egész sor Mészáros-érdekeltségben visel és viselt már tisztséget, Tóth Anett, az ugyancsak a nagyvállalkozóhoz tartozó Viresol Zrt. ügyvezetője, illetve Kiss Csaba; ahogyan lemond a felügyelőbizottság is (benne az elnök Mészáros Beatrix és az MVM egykori első embere, Baji Csaba is), és helyükre mindkét testületbe új tagokat választanak, s még az illetményeiket is megszavazzák. Az MVM érkezését nyomatékosítja az utolsó napirendi pont is, a Mátrai Erőmű Zrt. eddigi hitelezőjének helyébe az állami energiaholding lép. A Takarékbank Zrt. nem adja rossz kezekbe az üzletet, mivel az MVM január végén éppen azt közölte a nyilvánossággal, hogy az egész magyar vállalati szektorban egyedülálló nagyságúra (347 milliárd forintra) emelkedett a klubhitelek csoportszintű keretösszege.

Az új tisztségviselőknek - akiknek kilétével kapcsolatban még múlt pénteken is nagy volt a tanácstalanság Gyöngyösön - az új tulajdonos elképzeléseit kell majd érvényre juttatniuk. Arra vonatkozóan, hogy ez mi is lenne pontosan, egyelőre semmilyen konkrétum nem ismert.

Az MVM jól ismeri az erőművet, hisz régóta a zrt. résztulajdonosa. Borítékolható, hogy a Kóbor György vezette állami céget az előállt helyzet politikai és szakmai megfelelési kényszer elé állítja.

De a témában mindkét pályán tájékozott forrás felhívta a figyelmet arra is, hogy az MVM kezére játszhat, hogy a cég eddig "egyáltalán nem mutatkozott, nem kommentált", s így az operatív döntések meghozatalához és végrehajtásához is több mozgástere van. A hasznos üzemméret vagy a dolgozói létszám kérdésében például ez előny lehet; mivel a szakszervezetekkel eddig kizárólag az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tárgyalt , a döntéseket viszont majd az állami energetikai vállalat kell hogy meghozza, utóbbi kevésbé van kényszerpályán.

Ismerős helyzet ez: egy évtizeddel ezelőttig eléggé hasonló "munkamegosztás" tartotta lélegeztetőgépen a Vértesi Erőművet, ahol Keleti Györgytől (MSZP) Bencsik Jánoson át Czunyiné Bertalan Juditig (Fidesz-KDNP) országos befolyású politikusok parlamenti ciklusokon átívelő lobbizásukkal addig-addig védték és mentették a bányászok és az erőműben dolgozók egyre kevesebb munkahelyét, míg végül az MVM 2010-ben egy közleményben bezárta - az addig ismert formájában - az egészet.

Gyöngyösön sem most kezdődik ez a politikai játszma, de azt látni kell, az MVM egyáltalán nem feneketlen kassza, és a gázüzletág felépítése mellé a rezsiholdingot is magába olvasztó állami cégnél, ahol a Mavir Zrt. országos méretű hálózatfejlesztési igényeit is az asztalra kell tenni, nem fér bele sokáig a jelenlegi méretű, masszívan veszteségessé vált, egyre kevésbé korszerű Mátrai Erőmű életben tartása.

Így fest a kvótaszámla
Ahogyan azt elsőként a 24.hu megírta, a közgyűlési meghívó mellékletében az áll, hogy az igazgatóság által beterjesztett 2019-es mérleg 5,899 milliárd forintos mínuszt mutat. Ezért az igazgatóság osztalékfizetést sem javasol. A több mintegy 77,6 milliárd forintos éves nettó értékesítési összeg mellett produkált majdnem 6 milliárdos veszteség a tavalyi (adózás utáni) 817 millió forint mínuszhoz viszonyítva is, de a 2018-as év után a tulajdonosok által kivett 11,2 milliárd forintos osztalék miatt alig a 45 milliárd forintra apadt eredménytartalékhoz téve is jelentős, de megmagyarázható tételnek tűnik.

A vállalat úgy indult neki a tavalyi évnek, hogy az üzleti terveibe 15 eurós szén-dioxid-kvóta árat írtak be, a tonnánként árazott felár viszont megugrotta a 25 eurós átlagot. Mivel az erőműnek a kibocsátási szintje alapján összességében mintegy 2 millió tonna kvóta-vételi kötelezettsége volt, az így keletkező 20 millió eurós többletköltség gyakorlatilag megfeleltethető a kimutatott éves veszteségnek.

800-1000 ember

Papíron ugyan a mátrai az ország második legnagyobb erőműve, de a névleg 910 megawatt (MW) teljesítmény mostanra valójában erősen megkopott. Annak, hogy a létesítmény tavaly csupán 500 MW körüli szinten tudott termelni, leginkább a rendszer elhasználódása az oka. Az elméletben áramtermelésre képes öt blokkból (háromszor 220 MW és kétszer 100 MW) a két legkisebb már nem üzemel, azokat az új uniós károsanyag-kibocsátási normák miatt sem lehet már bekapcsolni, és a három nagy közül is inkább csak kettő működtethető egyszerre. Ezzel az MVM még évekig termelhet kényelmesen 400 MW körüli szinten; a szükséges engedélyek megvannak hozzá, és az évente így termelhető 3-3,5 terawattóra (TWh) áram akkor sem kevés, ha mindez jóval kevesebb szenet, bányászt és erőművi dolgozót fog tudni eltartani.

Energetikai, de klíma- és árampiaci értelemben is a meglévő biomassza kapacitás a legértékesebb "falat" a Mátrai Erőműben, mert a jelenleg 500 GWh éves termelést - érdemi fejlesztési beruházások nélkül is - a duplájára lehet növelni. Emiatt is fontos az MVM számára, hogy a biomasszát beszállító, évi 6 milliárd forintos üzletet generáló Geosol is a vételi csomag része legyen. A 20 százaléknyi biomassza 80 százaléknyi lignithez keverésével előállítható megújuló energiaforrás ugyan szennyezi a környezetet, de egyrészt korlátos a termelési mennyiség, másrészt a statisztikában karbonsemleges technológiaként szerepel, ami - mivel minden komponens helyben adott hozzá - jól jön a Mátrai Erőmű számára. Ráadásul ez az egység a jelenlegi 50 fős létszámmal továbbra is működtethető.

Az 1990-es évek elején még 6300 dolgozót foglalkoztató Mátrai Erőműben jelenleg 2060-2070 fős a dolgozói törzslétszám. Ez leegyszerűsítve 1350 bányászt, és mintegy 700 fős erőművi dolgozót jelent. Visontán, ahol a szenet már mélyebbről kell kihozni, mint Bükkábrányban, több mint 800 ember dolgozik, utóbbi helyen 460-an. Ha az erőmű valóban 400 MW-ig húzza össze magát, egy, a belső viszonyokat ismerő forrás szerint az lenne az észszerű döntés, hogy a visontai területen befejezik a munkát. Ez azzal járhat, hogy az itteni bányászok közül jó ha minden ötödik embernek tarthatja meg az állását. Meg azzal is, hogy az erőművi létszámot is le lehet csökkenteni akár a felénél is kevesebbre. 2025-re az egykori lokális óriásfoglalkoztatóból akár 5-800 fős vállalat is lehet, elvégre a tervezett napelemrét, de a gázturbinás erőmű, vagy a hulladékégető sem igényelne ennél több dolgozót.

MTI Fotó, Máthé Zoltán

A 2022-es országgyűlési választások közelsége miatt ez várhatóan már 2020 végéig 800-1000 ember elküldését is eredményezheti. Az elbocsátási hullám leginkább a bányászokat érintheti, a jellemzően 45-55 év közötti, a cégnél átlagosan több mint 15 éve dolgozók átképezhetetlensége még okozhat problémákat. Nem helyben, inkább a régióban, mivel a bányászok zöme nem Gyöngyösről, hanem a a környékbeli településekről (Kisnána, Domoszló, Halmajugra) járnak a visontai fejtőbe. Az eredetileg leginkább a mezőgazdaságból érkező, a Mátrai Erőműhöz leginkább lojális munkaerőről azonban nehéz elképzelni, hogyan volnának beilleszthetők a régió más, kisebb-nagyobb cégeibe.

A környék munkaügyeiben jártas egyik szakember ezzel kapcsolatban azt mondta a Napi.hu-nak, hogy mivel a kalkulálható végkielégítések legalább egyévnyi kereset megfizetésével járnak majd, a helyi viszonyok közt jól kereső erőművi dolgozók "inkább valószínű, hogy visszamennek majd a mezőgazdaságba, és próbálnak másként boldogulni". Az erőmű humánerőforrás kérdéseihez ugyanakkor az is hozzátartozik, amit a napokban Palkovics László ITM-vezetővel egy asztalhoz ülő munkavállalói képviselők már most a problémáik közt említettek: az erőműben kialakult "bizonytalan helyzet" miatt jó esély van arra, hogy a környékbeli nagyobb vállalkozások átcsábítják magukhoz a szakképzett munkavállalókat.

Minden Vona Gábor miatt van?
Amikor 2018. március 2-án az EPH (Energetický a Prùmyslový Holding) a cseh-magyar konzorcium tagjaként az erőművet eladó RWE helyébe lépett, gyorsan kiderült, hogy a csehek a cég irányítási jogát is megszerezték. Az EPH eredetileg komolyan azzal számolt, hogy az erőmű 2030-ig elketyeg majd, de azt is látta, hogy nagyjavítások és fejlesztési beruházások nélkül a rendszert folyamatosan költségracionalizálni kell, ami főként a csökkenő teljesítményhez igazodó dolgozói létszámfaragást jelentette volna. Amikor a konzorciumtárs fülébe jutott, hogy első lépésben a csehek 40-50 százalékkal visszavágják a létszámot, a biztos botrány elől a magyar menedzsment a kivásárlásba menekült.

Ha híre megy, hogy a Mátrai Erőműből kirúgják az emberek felét, a 2018. áprilisi országgyűlési választások Gyöngyösön katasztrófát hozhattak volna a kormánypártok számára. E körzetben indult egyéniben Vona Gábor, és az előzetes felmérések azt valószínűsítették, hogy a Jobbik akkori elnöke megszorongathatja a kormánypárti jelöltet, Horváth Lászlót. Ez pedig - már csak a Vonát nyíltan támogató Simicska Lajos nagyvállalkozó miatt is - több volt egyszerű kihívásnál. Innen nézve a helyzet úgy is olvasható, hogy a Mátrai Erőművet ezért kellett gyorsan, és "bármi áron" megvenni, ezért hívták vissza a vállalat élére a már nyugdíjba vonult, de a térségben jól ismert és a választók által respektált Valaska Józsefet is. A kivásárlás körülményeiről azóta, informálisan annyit szellőztetett meg a cseh cég, hogy a magyarok a szándékuk komolyságát azzal jelezték, hogy jóval többet fizettek, mint amire nemet lehetett volna mondani.

A Gyöngyösi Ipari Parkban az utóbbi években megtelepedő cégekhez, de a közeli Gyöngyöshalászon termelő Apollo Tyres-hez, vagy az éppen próbaüzemig jutott Giant kerékpárgyárba (mely 1800 embert szeretne felvenni 2022-ig) - a már említett fenntartások mellett is elmondható, hogy a foglalkoztatói oldalon könnyen az erőmű helyére léphetnek.

A kormányzati kommunikációban hangoztatott tízezer veszélybe kerülő munkahely témáját illetően érdemes tudni, hogy ha a szénerőmű leáll, a gipszre épített vállalkozások (Ytong, Rigips, Baumit) új beszállító után kell nézzenek, ami akár a cégek elvándorlását is eredményezheti annak ellenére is, hogy a Mátrai Erőmű más formában működik-e tovább vagy sem.

A munkahelyvédelmi elképzeléshez ráadásul az is hozzátartozik, amit a témában a heves megyei kormányhivataltól sikerült megtudni. Szűkszavú tájékoztatójukban azt írták, hogy "a kedvező gazdasági helyzet és a beruházások növekedésének következtében Heves megyében az elmúlt négy évben jelentősen, közel négyezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma" (...) a gyöngyösi járás pedig a megye

"gazdaságilag kiemelten jól teljesítő területe, így a regisztrált álláskeresők és a közfoglalkoztatottak átlagos száma is jelentősen csökkent".

Gázturbinát? Hulladékégetőt!

A Mátrai Erőmű átalakításával kapcsolatos kormányzati ígéretek között továbbra is szerepel egy újonnan épített, 500 megawattos gázturbinás blokk. Ez az ígéret azonban a szektort ma jellemző környezet miatt nem látszik indokoltnak.

Leginkább azért, mert egy ilyen erőmű megépítése aligha képzelhető el banki hiteltámogatás nélkül. És bár az MVM talán soha nem volt olyan erős és nagyméretű cég, mint manapság, de ez sokkal több irányban való elkötelezettséget (értsd: költési kényszert) is jelent, mint bármikor korábban - így üzleti értelemben nem életszerű egy önerős gázerőmű építés. Az is egyértelműsíti a kérdést, hogy miután az EU deklaráltan nem támogat sem széntüzelésű erőmű építést, sem korszerűsítést, az EBRD ezt minden szénhidrogén-tüzelésű erőmű létesítésére - így a földgáztüzelésűekre is - kiterjesztette. A Mátrai Erőmű gáztüzelésű blokkjához ráadásul mindent "rosszabb, mint a nulláról kellene kezdeni", a barnamezős beruházás vastagon feláras lenne, miközben van már olyan gázerőműves projekt idehaza, ami időben hamarabb, pénzügyileg pedig könnyebben célba is érhet.

Valószínűleg nem véletlen, hogy a Tisza II. Erőmű körül több érdeklődő is vételi szándékkal jelent meg az utóbbi időben. Mészáros Lőrinc cégcsoportja felől korábban is volt ilyen irányú érdeklődés, de lapunk úgy tudja, hogy a vételárat illető nézetkülönbségek miatt ez a tapogatózás megakadt. A tiszaújvárosi erőművet az a fejlesztési elképzelés értékeli fel, melyhez tavaly augusztusban zöld jelzést kaptak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH). Egy gyöngyösi gázturbina üzembe helyezéséhez képest a Tisza projektjének legalább kétévnyi előnye van; ráadásul már ott a gáz, a felújítások (blokkátépítés, kazáncsere, turbinafelújítás) után pedig majdnem 1000 MW összteljesítményű, kombinált ciklusú (hő és áramtermelő) erőmű állhat majd üzembe. A munkálatokat felpörgetheti az is, hogy éppen ott épül a Mol poliol (cukoralkohol) üzeme is, márpedig az olajcégnek jól jöhet egy efféle komplex szolgáltatás.

A mátrai ábrándokat még inkább megtépázza, hogy a kormány néhány hete publikált új energiastratégiájában 2040 Magyarországán mindössze 2 gigawatt (GW) földgáztüzelésű termelőre tervezett. Ha egy gázerőművet legalább 25 évnyi üzemelésre építenek, a Mátrai Erőműben ez a tervezés, engedélyezés és építés időigényei alapján jó esetben 2025-re válna lehetővé a hálózatra kapcsolás, akkor az e projektnek nem túl jó ajánlólevél. Ha most megvolna minden, akkor se biztos, hogy nem kellene keresni a helyét az energiamixben.

Egy gázturbinás erőmű megépítése és üzemeltetése a szenes blokkok helyett ráadásul teljesen érdektelen a jelenleg a kapun belül dolgozók szempontjából, mert más szakma, más kihívásokkal. Ennél sokkal racionálisabb beruházást jelenthet a hőtermelésre épített hulladékégető létrehozása. Ezt is karbonsemleges technológiaként kezelik, ráadásul a 35 megawattos rendszerrel az MVM többszörösen is jól járhat.

A két éve fiókban lévő tervekről - amelyeket a brüsszeli és párizsi hulladékégetőt is megtervező belga céggel készíttettek el - az tudható, hogy hulladékégető akár 36 hónapon belül, 15-18 milliárd forintból felépíthető. A végeredmény pedig: a lignittüzelésű erőmű területén létesülő hulladékégető lefedheti a teljes régiós kapacitást - és piacot. Pont úgy, ahogyan az MVM a vértesi erőmű esetében is megtette.

Munka lesz

Mindjárt dél van. A Báthori utcában a munkavégzés mára is, de e hétre is láthatóan befejeződött. Az utca elején, a körforgalomnál egy sárga mellényes alak még integet valamit a Spar felől érkező autósoknak, de a csapat már csak hétfőn áll össze megint. Munka lesz akkor is, kérdés: hányan lesznek rá.

HOZZÁSZÓLÁSOK