Népszava üzembejáráson járt Visontán, az állami energiaholding által Mészáros Lőrinctől januárban átvett Mátrai Erőműben. Magyarország egyetlen, még működő szenes erőműve tavaly nagy erőlködések árán 6 milliárd forintos veszteséget termelt, elsősorban a karbonkvóta-árak évek óta tartó drasztikus emelkedésének köszönhetően. De az is a teljes képhez tartozik, hogy az MVM által mintegy 17,5 milliárd forintért megvásárolt erőműben a lignittel hevített kazánok idősek, és az egész technológia felett - elsősorban környezetterhelési szempontból - "eljárt az idő".

Ahogyan azt tegnap a Távirati Irodának Orosz Zoltán megfogalmazta: a meglévő egységeik 2025 végéig rendelkeznek működési és az ehhez kapcsolódó szakhatósági engedélyekkel, ezért fontos az erőmű fokozatos átállítása, és "kevésbé környezetterhelő, innovatív, megújuló alapú villamosenergia-termelő telephellyé alakítása". Az MTI híradása szerint az állam majd kizöldíti a jelenleg barna (vagyis füstkibocsátású) Mátrai Erőművet.

A cég erőműfejlesztési és stratégiai igazgatójától a napilap is kérdezett, amelyből kiderült, hogy a tervezett hulladéktüzelésű erőmű, illetve a még a korábbi tulajdonos regnálása idején készült, és Brüsszelnek bemutatott korábbi tervekben szereplő jelentős naperőmű, illetve kombinált ciklusú gázturbinás erőmű építési szándéka az éremnek csak az egyik oldala. Az egyik lignitblokkra (teljesítménye: 220 MW) ugyanis a cég a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) nemrég előzetes engedélyt kért és kapott arra, hogy az 2025 után is működhessen.

Sőt, az MVM most is zajló cégátvilágítása után dönt majd arról is, hogy két további, hasonló méretű blokk termelését is érdemes lehet meghosszabbíttatni 2029-ig. Ez azonban csak jelentős beruházás és korszerűsítés árán volna lehetséges - illetve akkor, ha a Visontán megtermelt áram ára lehetővé tenné a cég rentábilis működését. Egyelőre erre kevés az esély, mivel magas az erőmű önköltségi ára. Noha a koronavírus-járvány kitörését követően egy pillanatra úgy tűnt, hogy lehetne akár nyereséges is a Mátrai Erőmű működtetése, ám azóta kiderült, hogy ez az opció csupán elméleti (mivel a bezuhanó árú karbonkvótából a kínálati oldalon nem jelenik meg ehhez elegendő mennyiség).

A névleg 920 MW teljesítményű erőmű évek óta 500 MW körüli termelési potenciálra képes, de nemrég már az is előfordult - éppen, amikor az MVM átvette a céget -, hogy csupán egy blokk (220 MW) dolgozott a hálózatra. Eközben a napelemes erőművek egyre intenzívebb működése szinte havonta átírja a magyar energiatermelői képet.