- Mi az oka annak, hogy most döntöttek az új székház ügyében?

- Bár a megállapodás valóban csak most született meg, a gondolkodás, hogy hogyan tehetjük a szervezeti működésünket hatékonyabbá, hogyan tudjuk a vállalaton belüli munkafolyamatokat optimalizálni, és egy 21. századi igényekre szabott munkakörnyezet biztosítani, nem új keletű. Az időzítésben számos üzleti-gazdasági szempont szerepet játszott, a döntés komoly előkészítési munkálatokat igényelt.

- Miért a Wing és a Könyves Kálmán körút mellett döntöttek? Mennyivel tett kedvezőbb ajánlatot ez a cég?

- A döntő tényező az üzleti ajánlat volt, mivel a leglényegesebb kritériumokban (megközelíthetőség, elérhetőség, épületterv stb.) a szűk-listás pályázók között kiegyensúlyozott volt a mezőny. A megállapodás értelmében a Wing-csoport, az ország egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőként garantálja, hogy 2018-ban kulcsrakészen hosszú távon bérbe adja számunkra az új épületet, valamint hogy piaci áron megvásárolja a három legjelentősebb értéket képviselő, megüresedő ingatlanunkat, köztük a Krisztina körúti székházat is.

A projekt léptékét jól mutatja egyébként, hogy Magyarország eddigi legnagyobb, egy épülettömbben megvalósuló irodafejlesztéséről van szó. Az új székház az ország egyik leginnovatívabb, a fenntarthatóság jegyében megépülő irodaháza lesz, amit mind autóval, mind közösségi közlekedéssel könnyen meg lehet közelíteni. Szempont volt, hogy a belső tereket a legmodernebb hr és informatikai trendek alapján lehessen majd berendezni.

- A terület állami tulajdon. Játszott-e ez bármilyen szerepet a döntésben?

- Mind az elkészülő épület, mind a telek a Wing-csoport tulajdonát fogja képezni, utóbbi az államtól történő megvásárlással, ez a megállapodás hatálybalépésének egyik feltétele - ebben kimerül az állam szerepe. A Magyar Telekom igényei mellett a budapesti lehetőségeket megvizsgálva esett a választás a Könyves Kálmán körút 34-36. számú telekre. Az új székházra előre meghatározott elvárások mentén kétlépcsős meghívásos tervpályázatot írt ki a vállalat. A beérkező pályamunkákat Budapest Főépítészével fémjelzett zsűri véleményezte. A szakmai értékelést követően a Magyar Telekom és a Wing képviselői, valamint az építész zsűri tagjai közösen választották ki a győztest egy előre meghatározott komplex szempontrendszer alapján.

- A magyar kormány az elmúlt években kifejezetten nem kedvezett a szolgáltató cégeknek - telekomadó, bankadó. Látnak-e fordulatot/változást e téren?

Fontos első lépésnek tartjuk az új, a közműadó kedvezményt előirányzó adótörvény tervezetét, és annak jövőbeni hatálybalépését, amely hozzájárulhat a Digitális Magyarország programban is megcélzott fejlesztési tervek teljesüléséhez, a magyarországi szélessávú fejlesztések felgyorsulásához. Ehhez hasonló további lépések szükségesek ahhoz, hogy a szektor problémái megoldódjanak. Az ország egyik legnagyobb adófizetőjeként kiemelkedően fontosnak tartjuk a fejlesztéseket és befektetéseket ösztönző, kiszámítható és a versenypiaci szereplőknek egyenlő feltételeket biztosító szabályozási környezet kialakítását.

- Terveznek-e további fejlesztéseket és beruházásokat, s ha igen milyen mértékben?

Kulcsfontosságú, hogy minden magyar háztartásba eljusson a nagysebességű, szélessávú internet, illetve, hogy az életet kényelmesebbé tévő szolgáltatásokat tudjanak az emberek a net sebességével igénybe venni. Úgy gondoljuk, hogy a jövő útja a távközlési, informatikai, média- és szórakoztató piac, illetve a vezetékes és mobilhálózatok integrációja lehet, és mindez egy olyan digitális világban valósulhat meg, ahol az online kapcsolatok a meghatározók. Vezetékes és mobil oldalon is felpörgettük a fejlesztéseket, és kiterjedt, országos edukációs programot is futtatunk.

- Tavaly jelentős létszámleépítésről határoztak. Milyen stádiumban van ez? Mikor fejeződik be?

A korábban kommunikáltaknak megfelelően az érdekképviseletekkel kötött megállapodás értelmében maximum 1700 munkavállalótól válunk meg 2014 és 2015 folyamán, egy részük a tavaly év végén távozott, további munkatársaink ez év végéig bezárólag.

- A Magyar Telekom más szolgáltatási területekre is kiterjesztette működését. Ismerve a kormány terveit, miszerint magyar kézbe akarják venni a közmű szolgáltatásokat - víz, gáz, elektromosság - látnak-e ebben még fantáziát, üzleti lehetőséget? S ha igen, miben?

Kerestük és keressük az új, értékteremtő befektetési és beruházási lehetőségeket. Ennek eredményeként sikeresen nyitottunk olyan új üzleti területek felé, mint a rendszerintegráció, energiaszolgáltatás és az IT, vagy a biztosítás. A lakossági földgázszolgáltatást ugyan kénytelenek vagyunk megszüntetni, ezt a múlt héten jelentettük be, de az üzleti ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatásunkat a döntés nem érinti.

- A külföldi - köztük német  - cégek az elmúlt években sokat panaszkodtak a kormány intézkedéseire, a kiszámíthatatlan gazdasági és jogi környezetre. Lát-e ebben elmozdulást?

A Joint Venture szövetség elnökeként úgy látom, hogy a beruházások növekedése, a bővülő belső fogyasztás, a javuló foglalkoztatási adatok, az alacsony infláció mind alátámasztják, hogy van okunk a bizakodásra, de az ígéretes prognózisok valóra váltásához további beruházásokra van szükség. Az ország hosszú távú versenyképességének elősegítéséhez javítani kell az invesztíciók GDP-hez viszonyított arányát, amihez nélkülözhetetlen előfeltétel a befektetéseket bátorító, ösztönző környezet, átlátható és kiszámítható szabályok megléte, és elengedhetetlen a bizalom erősítése is. Ezért nem feledkezhetünk meg arról, hogy a régió országaihoz hasonlítva továbbra is alacsony a külső befektetői bizalom Magyarország iránt, noha javult a megítélésünk.