Megbolondult az ingatlanpiac?

Van olyan fővárosi kerület, ahol a hasonló környéken lévő, hasonló nagyságú távfűtéses és gázfűtéses lakások bérleti díja közel azonos, holott az előbbiek jóval drágábban üzemeltethetők.
Ádám Viktor, 2006. november 27. hétfő, 13:20
Fotó:

Nem újdonság, hogy az alacsonyabb rezsi okán keresettebbek a nem távfűtéses otthonok a fővárosi bérlakáspiacon. Vannak mégis olyan körzetek, ahol a panelek tulajdonosai olyan áron adnák ki ingatlanjukat, mint amennyit a környéken egy hasonló nagyságú, ám olcsóbban üzemeltethető téglalakásért kérnek.

Bár a távfűtéses, jellemzően nagypaneles technológiával készült lakások magasabb rezsije elvileg azt indokolná, hogy ezen otthonok piaci bérleti díja alacsonyabb legyen az ugyanazon a környéken lévő, hasonló nagyságú, kisebb költséggel üzemeltethető téglaépítésű lakásokénál, a gyakorlatban ez nem mindenhol van így. A körkérdésünkre adott válaszokból kiderült, hogy Zuglóban érzékelhető ez az anomália, de hasonlóról számolt be a City Cartel óbudai irodájának munkatársa is. A XI. kerületben hamarosan megnyíló Ingatlanbank-iroda vezetője viszont "normális" piaci viszonyokat tapasztalt az általa ismert, dél-budai körzetben.

Anomália a XIV. kerületben

A zuglói ingatlanos elmondta: hogy míg a bérleti díjak gyakorlatilag azonosak, addig - adatai szerint - egy 50 négyzetméter körüli panellakás téli rezsije elérheti a havi 45 ezer forintot, szemben egy hasonló nagyságú, téglaépítésű otthon kevesebb, mint 30 ezer forintos "étvágyával".

Sok múlik még ugyanakkor azon is, mekkora az adott házban meghatározott közös költség - ez a lakóközösség céljaitól (pl. tetőcsere, szigetelés, liftfelújítás) és persze a ház állapotától függően széles sávban szóródhat.

Dél-Budán drágább a tégla

A XI. kerületben más a helyzet. Ott azonos környéken 10-20 százalékkal is drágábban kiadható egy 50 négyzetméter körüli, 1,5-2 szobás, téglaépítésű, egyedi fűtésű lakás, mint egy hasonló nagyságú, távfűtéses otthon. A hamarosan megnyíló Ingatlanbank-iroda vezetője közölte, e méret esetében a panelek 45-60, a téglából épített lakóingatlanoknál pedig 6080 ezer forint a bérleti díj. Hozzátette: így a rezsiköltséggel együtt is a téglaépítésűek kerülnek többe - kivéve a gyengébbnek számító környékeket, ott ugyanis nincs kiütköző különbség az összköltség terén.

Csak találgatunk

A magasabb energiaköltséggel tisztában vannak a bérlők is, ezért főként az egyedi fűtésű lakásokat keresik. Ha ez így van, csak találgatni tudunk, hogy mi magyarázhatja a panelek relatív túlárazottságát. A panellakások tulajdonosai mégis elegendő számú bérlőt találnak megfelelő időn belül, így nincs okuk csökkenteni az árat. Megfordítva ez azt jelenti, hogy vagy van elég olyan lakásbérlő, akinek a magasabb összköltség ellenére is szeret panelban lakni, vagy sokan nem egyszerűen nem kalkulálnak a lakáshoz kapcsolódó összes kiadással.

Az is lehet persze, hogy helyenként sok paneltulajdonos áll hadilábon a matematikával: azaz inkább hónapokig hagyja, hogy üresen álljon a lakása, de nem enged az árból. Álljon itt erre egy egyszerű példa: ha egy 60 ezerre tartott lakást két hónapig nem vesznek ki, az 120 ezer forint mínuszt jelent, míg ha leviszi 55 ezer forintra az árat, lehet, hogy azonnal bérlőre talál az ingatlan. Az előbbi esetben egy év alatt 600 ezret, az utóbbinál 660 ezret fialt a lakás. A különbség még nagyobb, ha beleszámítjuk, hogy az üres hónapokban is van rezsiköltség, amit a tulajdonosnak kell állnia.

HOZZÁSZÓLÁSOK