Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

− Hogyan látja összességében a magyar brókercégek kilátásait a közeli jövőben?

− A jelenlegi alacsony forgalom mellett túl sok a szereplő a piacon, ez a helyzet pedig sokuk eredményességét veszélyezteti. A Xetra-rendszer bevezetésével a brókercégek infokommunikációs és továbbképzéssel kapcsolatos költségei emelkedni fognak, ami néhányuk számára túl magasnak is bizonyulhat. Ezek a szereplők megszüntethetik tőzsdei tagságukat és közvetlen piaci hozzáférés nélkül maradhatnak a továbbiakban a piacon, például úgy, hogy összefognak a nagyobb és erősebb piaci szereplőkkel.

− Hány szereplő maradhat életben?

− Jelenleg huszonhat brókercég van a piacon, szakértői becslések szerint 13-14 szereplő lehet életképes. Természetesen ez függ a forgalomtól is, ugyanis ha a mostani alacsony szinten marad az érdeklődés, az bizonyosan a szereplők számának csökkenése irányába hat.

− Ha ez a konszolidáció végbemegy a piacon, akkor a KBC elképzelhetőnek tart felvásárlásokat?

− A KBC Csoport Európai Bizottsággal kötött megállapodása tilt minden akvizíciót egészen 2014 végéig, de a KBC Securities törekszik a stratégiai együttműködésre a kisebb brókercégekkel. Egyrészt kapcsolatot tudunk nekik biztosítani a piacokhoz, másrészt fel tudjuk kínálni számukra az értékesítő csapatunkat. Már alakítottunk ki hasonló együttműködéseket a nemzetközi piacokon, ahol partnereinknek piaci hozzáférést biztosítunk.

− A KBC a közelmúltban jelentette be, hogy több régiós országban eladja érdekeltségeit, így például kivonul Lengyelországból és Szerbiából is. Miért döntöttek úgy, hogy Magyarországon maradnak?

− A KBC Csoport Európai Bizottság által jóváhagyott stratégiai terve meghatározza, hogy mely érdekeltségeket értékesíti és mely országok jelentik számára a fő piacokat. Ezek a fő piacok Belgium, Szlovákia, Csehország, Magyarország és Bulgária.

− Sokak szerint az alacsony forgalom miatt a magyar piac nem elég vonzó jelenleg a befektetők és a cégek számára. Mit kellene tenniük a magyar szereplőknek, hogy vonzóbb legyen a Budapesti Értéktőzsde?

− Én biztos nagyobb hangsúlyt helyeznék a helyi kis- és középvállalatokra, ugyanis a jelenlegi kkv-kból lehetnek a jövő Google-jai és Apple-jai. Valamennyi tőkepiacnak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy külön szekciót hozzon létre a kkv számára és elősegítse a tőzsdére lépésüket.

− Hogyan tudná az állam segíteni ezeknek a cégeknek a piacra lépését?

− Ezzel kapcsolatban több korábbi francia és belga példát is említeni tudok, hiszen ezekben az országokban azok, akik elsődleges nyilvános forgalomba hozatal útján fektetnek kisvállalatokba, adókönnyítést kaphatnak egy bizonyos összeghatárig. Ennek köszönhetően sok kkv tudott a piacra lépni, és így könnyebb volt finanszírozniuk a további növekedésüket is. Az első időszakban egy ilyen ösztönző természetesen bevételkiesést jelent a kormánynak, később azonban élénkíti a gazdaságot, és a költségvetési kiesés más adók formájában megtérül.

− Sokak szerint a magyar kkv-k nem készek arra, hogy a tőzsdére lépjenek, hiszen hiányzik a nyugat-európai vállalati kultúra.

− Én nem így látom. Miért lenne egy magyar kisvállalkozás kevésbé kész a tőzsdére, mint egy francia vagy belga? Úgy gondolom, hogy a magyar cégvezetők legalább olyan felkészültek, mint nyugat-európai társaik.

− Néhány éve az előző magyar kormánynak voltak olyan tervei, hogy állami vállalatokat vezetnének be a tőzsdére. Ezt jó ötletnek tartaná?

− Vannak olyan szolgáltatások, amelyeknek jobb, ha állami kézben maradnak, ilyen például a szerencsejáték, az egészségügy vagy a közösségi közlekedés. Létezhetnek olyan társaságok Magyarországon, amelyeket privatizálni lehetne, de a fenti vállalatoknak állami kézben kellene maradniuk.

− Említette a magyar piacon lehetséges konszolidációt a brókercégek körében. Mi a véleménye a régiós tőzsdék esetleges szorosabb együttműködéséről? A közelmúltban éppen a varsói és a bécsi piac összeolvadása vagy kooperációja szerepelt a piaci pletykákban.

− A konszolidáció elkerülhetetlen, hiszen olyan nagy szereplők vannak a globális piacon, mint például a New York Stock Exchange/Euronext. Ebben a helyzetben a magyar és a regionális piac nem állhat meg a saját lábán, az együttműködéssel a teljes régió megítélése javulhat. Valamennyi szereplőnek jót tenne az együttműködés erősítése és szélesebb szolgáltatási kör kiépítése.

− A brókercégek hogy tudnak túlélni jelenleg a magyar piacon, miután a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását követően felére esett a forgalom? Melyek a további bevételforrások a cégek számára?

− A KBC Securities éppen Magyarországon hozott létre egy back office központot, amely 39 piacot képes kiszolgálni, ezáltal csökken a függősége a BÉT napiforgalom-ingadozásaitól. Emellett nemcsak a helyi piac fontos számunkra, de elérést kínálunk a lakossági és az intézményi ügyfeleknek a legnagyobb nemzetközi piacokhoz is.

− Hogyan oszlik meg a bevételük a magyar és a nemzetközi piacok között?

− Két éve indítottuk a nemzetközi kereskedési platformunkat, mostanában már vannak olyan napok, amikor a bevételünk 40-45 százaléka ezekről a piacokról érkezik, és ez folyamatosan, napról napra növekszik.