Március elején derült ki, hogy a kormány fogyasztóvédelmi okokra hivatkozva módosítaná a kereskedelmi törvényt, amelyet gyakorlatilag a nagy multinacionális láncokra szabott. A tervezet eddig ismert részletei alapján a kormány évi 20 milliárd forintot szedne be az áruházaktól a parkolásért, megszabná a reklámra fordítható keretet, megszüntetné az akciókról szóló reklámújságokat is.

Most viszont úgy fest, hogy mégsem vezetik be a kereskedelmi törvény módosítását, sőt, az a parlamenté elé sem kerül majd. Az Origo úgy értesült, hogy a kormány egyrészről nem akar új adókat bevezetni. Márpedig a szakmai szervezetek szerint az "ellátás biztonsági hozzájárulásnak" nevezett tétel, melyből az ötezer főnél kisebb települések - feltehetően élelmiszert árusító - kisboltjait segítenék meg köztehernek tekinthető.

Másrészről - és ez lehet a fontosabbik érv - a törvény nemcsak a külföldi tulajdonú, de a magyar hátterű áruházakat is hátrányosan érintené. Főként a kisboltokat lehetetlenítené el az új szabályozás: a törvény burkoltan új munkaerő felvételére kötelezné a láncokat. Mivel egyre nagyobb az alacsonyan képzett elérhető munkaerő aránya, vélhetően a kis boltoktól csábítanák el a dolgozókat.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője még a múlt héten beszélt arról, hogy várhatóan törvényt terjesztenek majd be a vasárnapi szabadnappal és bérpótlékkal, a minimális eladói létszámmal és az áruk minőségével kapcsolatban - emlékeztet a lap.