Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A kutatók a 2005. január és 2018. augusztus között közzétett több mint 190 ezer közbeszerzési szerződés adatait vizsgálta. Az adathiányok, az EU-támogatás, a transzparencia, a versenyerősség és a korrupciós kockázatok szerint tekintették át a szerződéseket; a keretszerződéseket ezúttal nem vették figyelembe.

A szerződések számának évenkénti alakulása a politikai ciklusok érvényesülésére utal: a választási években megugrik a megkötött közbeszerzési szerződések száma - állapították meg a CRCB kutatói. Az európai uniós fejlesztési ciklusok hatása is nyomon követhető az EU-által finanszírozott szerződések arányával. A legutóbb 2016-ban nagymértékben visszaesett, majd 2017-2018-ban újra nőtt az uniós pénzből finanszírozott sikeres beszerzések aránya (13 százalékról 22 százalékra).

Egyre kevesebb az adathiányos szerződés, az olyan közbeszerzés, amelynek a főbb adatait (az ajánlatkérő és a nyertes neve, a szerződéses ár, a pályázók száma) nem tették közzé, de mintegy 20 százaléknál az elmúlt években hiányozott egy vagy több adat. A kutatók szerint az adathiányok egy része figyelmetlenségből, hanyagságból ered, míg másik része nem más, mint adateltitkolás. Ha az egyébként korrupt szereplők (ajánlatkérő, ajánlattevő) nem szeretnének lebukni, akkor jobb, ha kevés adatot tesznek közzé.

Korlátozott hozzáférés

A piaci verseny erősítése és a korrupciós kockázatok csökkentése szempontjából nagyon fontos, hogy egy közbeszerzési pályázatról a piaci szereplők mindegyike tudomást szerezzen - olvasható az elemzésben. Ezért nem mindegy, hogy a közbeszerzést milyen eljárási formában bonyolítják le, a piaci szereplők egyenlő eséllyel értesülnek-e az üzleti lehetőségekről. A hirdetmény nélküli vagy korlátozott hozzáférést biztosító eljárások (például az összefoglaló tájékoztatóssal indulók) ugyanis könnyebben használhatók a verseny tudatos szűkítésére, összejátszásra, illetve a korrupt tranzakciók megvalósítására.

A kutatók megállapítása szerint 2005-2009-ban a közbeszerzési eljárások eredményeként a megkötött szerződések 70-80 százalékát kötötték meg olyan eljárási rendben, amely transzparensnek tekinthető. Később, 2008 után ez az arány meredeken csökkent, a mélypontja 2011 májusára tehető (12 százalék). Ezt követően nőtt és 2012-2018 között nagy ingadozások mellett gyakorlatilag nem változott, 39-40 százalék körüli azon szerződések aránya, amelyeket transzparens, hirdetmény közzétételével induló eljárások nyomán kötöttek meg.

A korrupciós kockázati mutató (CR2) alakulása évente

Forrás: CRCB

Korlátozott verseny

A kutatók verseny nélkül kötött szerződésnek tekintették azokat, amelyeket olyan eljárás nyomán kötötték, ahol csak egy pályázó volt. A vizsgált időszakban ezek aránya 30 százalék körül alakult az összes közbeszerzést tekintve, 2016-2017-ben némi javulást lehetett látni, de 2018-ban újra nőtt azon szerződések aránya, amelyeket nem előzött meg verseny - írták a kutatók.

A transzparencia és a verseny hiánya növeli a korrupciós kockázatot. A kutatók által használt korrupciós kockázati mutató (CR2) erőteljesen növekvő tendenciát jelez 2005 és 2012 között, majd ezt követően e tényezők viszonylag magas szinten való stabilizálódását. 2015 óta minimális csökkenés érzékelhető.

Az átláthatóság és verseny erősítését várja az EB

Az Európai Bizottság Magyarországról szóló 2018-as országjelentésében megállapította, hogy történt némi haladás a magyarországi közbeszerzések átláthatóságának és a verseny további erősítésében, mivel a hatóságok végrehajtottak több intézkedést. Többek között módosították a közbeszerzési törvényt, 2018. január 1-jén bevezették az új elektronikus közbeszerzési rendszert, ami nagy lépés az átláthatóság és a verseny további növelése felé. A rendszer hatékonyságát és hatását a jövőbeli tapasztalatok alapján lehet majd megítélni - olvasható a jelentésben. A bizottság ugyanakkor az átláthatóság és verseny további erősítését ajánlja hazánknak. A közbeszerzésben jellemző korlátozott verseny és általánosságban a korrupciós kockázatok torzíthatják a forráselosztást, mivel azok nem szükségszerűen a legtermelékenyebb vállalkozásokhoz jutnak - írták.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel