Meghökkentő fejlemények a magyar gigabotrányban

Nem árverezhetné a Kézizálog-Lombard cégkettős megmaradt vagyonának jelentős részét a PSFN Kft. - vélik a másik felszámoló, a Cég-Révész Kft. szakértői. A becsődölt cégduó korábbi tulajdonosa pedig azt kéri, hogy a Bérgarancia alapból fizessék ki neki az elmaradt járandóságát.
Szakonyi Péter, 2017. január 5. csütörtök, 17:59
Fotó: Stockfresh

Furcsa mellékzöngék kísérik a Kézizálog Zrt. és a Lombard Kft. felszámolását. A két cég közül az előbbi ügyében az állami Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft., az utóbbiéban pedig egy magáncég, a Cég-Révész Kft. illetékes.

A 2015 elején bebukott, és a becslések szerint 25-30 milliárd forintos kárt okozott bizományi vállalkozások tulajdonosa, Bíró Péter azóta házi őrizetben van, ügyében egyelőre nincs új fejlemény - így vádemelés sem történt. Legalábbis meghökkentőnek tűnik viszont, hogy a Napi.hu információi szerint Bíró hathavi az elmaradt vezérigazgatói bérének fizetését kérte a Cég-Révésztől. Erre formálisan joga is van, más kérdés, hogy egy ilyen hatalmas bukásban valószínűleg közreműködő cégvezetőnek van-e erkölcsi alapja a lépésre. Ráadásul ezt csak a Lombard felszámolójától kérte, a másik, korábban szintén általa irányított cég, a Kézizálog Zrt. állami felszámolójától viszont nem - legalábbis így nyilatkozott kérdésünkre a PSFN írásban.

Rosszul áll a felszámolás

A két cég felszámolása is lassan halad, a nagyobb falatnak bizonyult Kézizálog vagyonelemeiből ugyanis eddig nem adtak el semmit. Az eredetileg 1,2 milliárd forintra tartott ékszer-, nemesfém- és drágakőkészletet a egyelőre hiába próbálta meg értékesíteni, holott a nála levő tárgyakat értékbecslői tanúsítvánnyal hirdette meg. A második árverési fordulóban pedig 40 százalékkal csökkentették a licitárakat, de még így sem akadt vevő.

Arra a kérdésre, hogy pontosan mit tartalmaz a meghirdetett csomag, ezt a a választ kaptuk: "az adós társaság vagyontárgyai ismételten nyolc csomagban/tételként kerülnek meghirdetésre. Árverésre kerül több ezer nemesfém tartalmú ékszer, óra, drágakő." A titkolódzásra akár oka is lehet a PSFN-nek, mivel a másik felszámolója azt állítja: sok száz értéktárgy nem az állami céget, hanem őket illeti meg, vagyis jogtalanul verik azokat dobra. Erre pedig zálogtárgyak speciális tulajdonosi helyzete és a cégkettős működése együtt adhat magyarázatot.

Kié a vagyon valójában?

A zálogházba beadott tárgyakra kifizetett összegek a céget finanszírozó pénzügyi vállalkozástól származnak. Emiatt a zálogtárgy a bankok számára biztosítékot jelent a folyósított összegre. A Bíró-birodalomban a tárgyat a Kézizálog vette be, ez fizette ki a pénzt, majd amikor a betett zálogtárgyat nem vette vissza a tulajdonosa, akkor ezt átadta/eladta a Lombard Kft.-nek. Így az utóbbi cég tulajdonjogot szerzett a zaciba csapott ékszerre, értéktárgyra, így értékesíthette is ezeket.

Erre a láncolatra épült a Bíró-birodalom átverési szisztémája - és ez okoz mostanáig is problémát. A cégkettős bedőlésekor mintegy 30 ezer tétel "dekkolt" a trezorokban. Hogy ezek milyen értéket képviseltek, azt nehéz meghatározni, hiszen a két cég közti pénz- és értékáramlásban sokszor fiktív értékekre taksált értéktárgyakról van szó. Az azonban biztos, hogy a bizományi tevékenységet több mint 20 milliárd forinttal finanszírozó bankok "bottal üthetik" pénzüket, mert a Kézizálog-Lombard kettősnél fellelhető értéktárgyak értéke a követelés 1 százalékára rúg. (És akkor még nem beszéltünk a hamisított aranyrudakról, amelyeket Bíró különféle kölcsönök fedezetéül használt.)

Versengenek a felszámolók

A Kézizálog-Lombard kettő cégvagyonának felszámolására a PSFN és a Cég-Révész kapott felkérést. Az utóbbi mindössze 375 millióért hirdette meg az ingó- és ingatlanvagyont, ennek túlnyomó részét már eladták. (Így került új tulajdonoshoz a cégkettős Lónyay utcai székháza, aranyékszerek és bundák - valamint filléreket érő hamis órák és drágakövek.)

Ugyanez nem sikerült a PSFN-nek, amely egy árverési platformon próbálta immár két alkalommal is eladni a nála levő tárgyakat. A Cég-Révésznél mintegy 800, a PSFN-nél pedig 22 ezer tárgy található - ám az utóbbi egy jelentős részének tulajdonjoga legalábbis kérdéses. A Cég-Révész szakértői szerint ugyanis a PFSN nem szerzett tulajdonjogot azokra, így értékesíteni sem jogosult. A két cég közti vita egyelőre eredménytelen, mert az állami felszámoló szerint "az árverésre kerülő tárgyak kizárólag a Kézizálog Zrt f.a. társaságot illetik, kizárólag a cég jogosult az értékesítésre." A hírekk szerint a vitatott tárgyakat az állami felszámoló egy gyors végrehajtói akcióval szerezte meg a a Cég-Révész által alkalmazott végrehajtó előtt.

Hol vannak az aranytömbök?

A csalássorozat "emblematikus" darabjai voltak a Bíró által éjszakánként öntögetett aranytömbök. A pesti "alkimista"  trombitarézből készített csillogó tömböket, amelyeket biztosítékként adott a cégei által felvett hitelekre. Nem csak takarékszövetkezeteket, de magyar milliárdosokat is  átvert ezzel a trükkel, több milliárd forint értékben.  Egyelőre nem tudni, ezek hol találhatók. Az ügy tavaly februári kipattanását követően a nyomozóhatóság foglalta le mint bűnjeleket. A PSFN-től kapott válaszból kiderül: ezek nem részei a felszámolásnak.

(Képünk illusztráció.)

Kézizálog ügyeit alaposan körbejárja a 25 év, 25 nagy átverés című könyv.. A közelmúltban megjelent, az elmúlt negyedszázad nagy visszaéléseit sorjázó kötet külön fejezetet "dedikált" az ügynek Aranytömbök trombitarézből címmel.

HOZZÁSZÓLÁSOK