Megindulhat a roham a kártérítésekért - így lehet megszerezni

Egyre több szereplő száll versenybe a légi utasok jogvédelmének egyelőre nagyon kicsi piacáért. Jelenleg ugyanis az emberek elenyésző töredéke tudja, hogy milyen sok pénz járhat neki vissza egy késő, túlfoglalt, vagy törölt járat miatt.
Szász Péter, 2016. november 17. csütörtök, 16:29
Fotó: Reuters

Idén ősszel egymást érik a légi utasok jogvédelmével foglalkozó cégbejelentések. Szeptemberben a Claim It nevű belga vállalkozás adta hírül, hogy belép a magyar piacra, most csütörtökön pedig a magyar tulajdonú Flight Refund közölte, hogy megcélozzák a nagy európai utazási irodákat szolgáltatásukkal.

A cégek piaci modellje egyszerű. Egy 2004-es európai uniós rendeletnek köszönhetően ha egy Európából induló, vagy európai légitársaság kötelékében repülő gép több mint 3 órát késik, törlik, vagy túlfoglalják és ez a légitársaság hibájából történik (tehát nem vulkánkitörés, váratlan sztrájk, vagy légtérzár és egyebek miatt), akkor az utasoknak kártérítés jár. Ez az út hosszától függően 250-600 euró lehet. A vállalkozások ezeknek a pénzeknek a behajtására szakosodtak.

Fizet, vagy jöhet a per

Egyszerűbb esetben a légitársaság egy felszólítást követően fizet, ha nem, akkor pedig jöhet a pereskedés. A tapasztalat az, hogy a cégek a pénz túlnyomó többségét be tudják hajtani: a Calim It korábban 92-93 százalékos sikerről beszélt, a Flight Refund 98 százalékról. A különbséget ugyanakkor eredményezheti az is, hogy melyik cég mennyire megy biztosra, vagyis az ügyek hány százalékát vállalják el. A kockázat ugyanis teljes mértékben az övék, az ügyfélnek semmit sem kell fizetnie, akkor sem, ha elveszítik a pert. A cégek jutalékot kérnek, a Claim It 25 százalékot áfa nélkül, a Flight Refund pedig 30 százalékot, de ez már bruttó ár.

A Flight Refund adatai szerint az elmúlt egy évben 17,5 millió járat közlekedett Európában, ebből 137 ezret töröltek és közel 57 ezer késett három óránál is többet. Budapestről 66,6 ezer járat indult, ebből 377-et töröltek és 187 késett három óránál többet. A magyar piac persze nagyon kicsi, a cégek online platformon szolgáltatnak, vagyis az egész uniós piac elérhető számukra. A szolgáltatás ismertsége egyébként még a fogyasztói tudatosságukról ismert németek körében is alacsony, így a piacban bőven van potenciál.


A Claim It korábban úgy számolt, hogy az elmúlt 5 évben 297 ezer magyar utazott azon a 2300 járaton, amely több mint három órát késett vagy törölték, illetve túlfoglalták. Becslésük szerint ezek az utasok összesen 23 milliárd forint kártérítésre jogosultak.

Bár első hallásra nagy pénzről van szó, Bolyó Anikó, a Flight Refund ügyvezetője szerint ha a légitársaságok ezeket a kártérítéseket automatikusan kifizetnék, kiadásaik akkor is csak egy százalékkal nőnének.

Több dudás is elfér a csárdában

A piac többszereplős, Bolyó Anikó ugyanakkor azt mondja, hogy jelenleg abban a fázisban vannak, hogy a lehetőség egyáltalán bekerüljön a köztudatba, így egyelőre nincs éles konkurenciaharc. Felmérésük szerint a légi utasok 1 százaléka tesz valamit a kártérítés megszerzése érdekében, pedig itt tényleg ingyenpénzről van szó, ráadásul 3 évre visszamenőleg is el lehet indítani az ügyeket, csupán a járat beszállókártyája kell hozzá. Az ügyeket online lehet elindítani és a szerződés aláírása után már csak várni kell a pénzre.

A probléma, hogy sokan azt gondolják, hogy ha a légitársaság felkínált egy másik járatot, elhelyezte egy szállodában, akkor már minden kötelességének eleget tett, ez azonban nincs így, a pénz ebben az esetben is jár. A légitársaságok persze mindent megtesznek, hogy ne könnyítsék meg az utasok dolgát, így egyénileg nekiindulni kockázatos. Ráadásul ha valaki ügyvédhez fordul, akkor a sikerdíj több lehet, mint a kártérítés összege. A jogvédő cégek több ügyet visznek, így az ügyvédi költségek is megoszlanak.

A Flight Refund most az európai utazási irodákat keresi meg ajánlatával, mert sok utas a szervezőhöz fordul problémájával, így nagy piachoz férhetnek hozzá.

Bár jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy milyen esetekben jár kártérítés, nem véletlen, hogy a Claim It-nél az ügyek fele, a Fligth Refundnál azok 90 százaléka a bíróságra kerül. Itt olyan nüanszok dönthetnek, hogy példásul egy sztrájkot hogy jelentettek be, vagy az időjárási anomáliákra mennyire lehetett felkészülni.

HOZZÁSZÓLÁSOK