Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Magyarország oktatásáról napvilágot látott legfrissebb jelentések egyáltalán nem festettek szívderítő képet. Az Európai Bizottság által a közelmúltban közzé tett országjelentésben például megállapították, hogy Magyarországon nő az alapkészségek terén gyengén teljesítők aránya, és a tanulók társadalmi-gazdasági háttere jelentősen befolyásolja teljesítményüket. 
A tanulók átlagos teljesítménye az alapkészségeknél az OECD 2012-es nemzetközi tanulói teljesítménymérése (PISA-felmérés) alapján az uniós átlag alatt volt, és a gyengén teljesítők aránya nőtt 2009 és 2012 között.

A társadalmi- gazdasági háttérnek, valamint az iskola elhelyezkedésének (városi kontra vidéki iskolák) az iskolai teljesítményre gyakorolt hatása az egyik legjelentősebb az EU-ban. A minőségi többségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés hiánya különösen a romák esetében jelent súlyos problémát.

A koragyermekkori nevelés kivételével - ahol az elmúlt években jelentős előrelépés történt - a romák és nem romák közötti különbség a tanulmányok befejezése terén az összes oktatási szint (alapfokú, középfokú és felsőfokú oktatás) tekintetében nőtt.
 A hátrányos helyzetű és ezen belül különösen a roma származású gyerekek egyre jelentősebb része jár gyengén teljesítő iskolába - olvasható az Európai Bizottság legutóbbi Magyarországról szóló jelentésében.

Digitális kor kihívásai vs. magyar diákok felkészültsége

A magyar tanulók egyáltalán nincsenek felkészítve az iskolában a digitális kor kihívásaira, az erre való felkészülésben jobban kellene a diákokat segíteni - ezt pedig már az OECD legfrissebb, tavaly év végén kiadott tanulmánya állapította meg. Az OECD Oktatási Körkép 2015 című kiadványának Magyarországról szóló elemzése egyebek mellett arra is rámutatott, hogy a 2012-es PISA eredmények alapján a magyar igazgatók 97 százaléka vélekedett úgy, hogy a számítógéphiány nem akadályozza az oktatást az iskolájukban - ami az egyik legmagasabb érték az OECD-országok között -, miközben a magyar diákok sokkal rosszabbul teljesítettek a digitális szövegértés tesztekben, mint a nyomtatott szövegértés tesztekben. Ezen eredmények alapján állapította meg az OECD elemzése, hogy Magyarországnak jobban kellene segítenie a diákokat abban, hogy felkészülhessenek a digitális kor kihívásaira.

Az OECD Oktatási Körkép 2015 című kiadványának szerint az oktatási intézmények egy tanulóra jutó éves kiadása Magyarországon az általános iskolától a felsőfokú oktatásig terjedően az egyik legalacsonyabb az OECD-országok viszonylatában: 5564 dollár szemben a 10 220 dolláros OECD-átlaggal.

Magyarország azon hat OECD-ország közé tartozik, ahol 2008-2010 között reálértéken csökkentek az oktatási intézményekre fordított állami kiadások (az általános iskolától a felsőfokú oktatásig terjedően), ez a 11 százalékos csökkenés az egyik legmagasabb mértékű volt; ezzel a kiadások a GDP százalékában is ténylegesen csökkentek. Magyarországon 2010-2012 között további 13 százalékkal estek a kiadások, 2012-ben az oktatásra fordított állami kiadás aránya az összes közszolgáltatásra fordított közkiadáshoz viszonyítva 7,5 százalék volt, amely a 2. legalacsonyabb az OECD-országok között.

Fénysugarak a sötétségben

E tények ellenére akad néhány, fénysugárnak számító iskola, ahol a hátrányok leküzdéséért az átlagnál többet próbálnak tenni és olyan programokra pályáznak illetve olyan programokban vesznek részt, amelyek segítenek leküzdeni a közoktatásban egyre növekvő egyenlőtlenségeket és a hátrányosabb helyzetű gyerekeknek is megadni az esélyt egy jobb világ felé.

A Vodafone ennek elősegítése érdekében még tavaly év végén indította útjára a Digitális Iskola Programját, amelynek megvalósításában - a cég kezdeményezésére - az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), a Komplex Instrukciós Programot (KIP) Magyarországon működtető Hejőkeresztúri Iskolásokért Alapítvány, illetve szakmai partnerként az Együttható Egyesület is szerepet vállalt.

A cég a program keretében országszerte összesen 25 iskolában 1300 darab Vodafone Tab SpeedLTE táblagépet oszt ki, díjmentesen biztosítja az oktatási célú használathoz szükséges havi 3 GB adatforgalmi keretet, valamint finanszírozza a gyermekek és az érintett pedagógusok internetbiztonsági oktatását is.

Forrás: Vodafone Magyarország

Az összesen 6424 diákot és 690 pedagógust érintő Vodafone Digitális Iskola Program legfőbb célja a hátrányos helyzetű fiatalok digitális ismereteinek fejlesztése, és a magyarországi oktatás digitális átalakításának ösztönzése. A program segítségével a vállalat reményei szerint a diákoknak nagyobb esélyük lesz a továbbtanulásra és a későbbiekben a munkaerőpiacon való érvényesülésre. A Vodafone az anyagi támogatás mellett aktív szerepet vállal a program lebonyolításában - mondta Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke csütörtökön Szolnokon, ahol összesen 95 darab táblagépet vehettek át a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola tanárai és diákjai.

Közös nevező

A Vodafone programjában részt vevő iskolák közös jellemzője a nyitottság és a befogadó szellem - derül ki a cég közleményéből. Ezek az iskolák ugyanis mind részt vesznek az úgynevezett Komplex Instrukciós Programban (KIP).

A módszert az amerikai Stanford Egyetem fejlesztette ki, nálunk 2001-ben elsőként a hejőkeresztúri általános iskola vezette be (emiatt hejőkeresztúri modellként is ismert). Az iskola igazgatója, Kovácsné Nagy Emese egy korábbi interjújában arról beszélt, hogy egyéb igen komplex kihívások mellett a tanulóik - akiknek közel háromnegyede hátrányos helyzetű, minden tizedik gyermek állami gondozott, 10 százalékuk pedig sajátos nevelési igényű - rendkívül alacsony tanulás iránti motiváltságán szerettek volna javítani. Az igazgatónő elmondása szerint az elmúlt 16 év igen jó eredményeket hozott e téren.

Mi az a KIP?

A KIP heterogén tanulói csoportok nevelésére kiválóan alkalmas oktatási módszer, amelyben a kognitív képességek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap a tanulók viselkedésének a formálása, a szocializáció is. A módszer egyaránt alkalmas a tanulásban lemaradt, az alulteljesítő, a megfelelő ütemben haladó és a tehetséges gyerekek együttnevelésére.

A KIP lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. A program lehetőséget nyújt a tanulói csoporton belül a kimagaslóan tehetséges, az alulteljesítő és a tanulásban lemaradt gyerekek sikeres együttnevelésére.

A KIP-módszert a Vodafone már hat éve támogatja, jelenleg 17 iskolában alkalmazzák Magyarországon, és a Vodafone Digitális Iskola Program keretében további nyolc magyarországi iskolában is bevezetik. A pedagógusok képzését szintén a Vodafone Magyarország Alapítvány finanszírozza. A KIP-es iskolák digitális iskola programba történő beválogatása is szándékos volt, hiszen a program kifejezett célja a digitális tudás fejlesztésén kívül az eltérő igényű és anyagi hátterű gyerekek együttes nevelése, eredményeik javítása is.

A KIP-hez való csatlakozás indokaként Szappanos Józsefné, a Szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola igazgatója is a kevésbé motivált gyerekek bevonását említette a tanulásba - jóllehet, a szolnoki iskolában a helyőkeresztúrinál alacsonyabb a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű, illetve speciális nevelési igényű gyermekek aránya -, illetve azt, hogy a KIP-et egy kipróbált, innovatív programnak tartják. Azt nem tudták, hogy a programhoz tableteket is kapnak, ez egy kellemes meglepetés volt az iskola számára - jegyezte meg.

(A cikk megjelenését a  Vodafone Magyarország Zrt. támogatta.)