A szerződésmódosítások esetén jellemzően a hitelek kiváltásával, lejárat előtti visszafizetésével kapcsolatos díjakat változtattak meg a bankok, ami megnehezíti, költségesebbé teszi a fogyasztók számára, hogy bankot váltsanak. A több bank által is kötelezettségvállalások keretében visszavont módosítások nyomán összességében többmilliárdos nagyságrendű összeget kaptak vissza fogyasztók tízezrei.

A hitelkiváltással kapcsolatos kérdések feltérképezése érdekében a GVH 2007-ben ágazati vizsgálatot indított bizonyos banki termékek közti váltás vizsgálatára. A versenyhivatal megállapításai szerint a váltással kapcsolatos nehézségek következtében a hitelpiacokon a jellemzően hosszú távú szerződéses kapcsolatokban jelentős aszimmetria figyelhető meg a szolgáltatók javára. A GVH vizsgálata során négy olyan területet azonosított a szabályozásban, amelynk fejlesztése segítené a verseny érvényesülését.

A GVH megállapításai szerint rendkívül magasak a váltáshoz közvetlenül kapcsolódó, pénzben megfizetendő költségek: ezek mértéke a hitel értékének 4-8 százalékra rúg. Az árak összehasonlíthatóságában meglévő hiányosságok nehezítik a fogyasztók számára a bankok ajánlatainak értékelését, az egyoldalú szerződésmódosítások gyakorlata pedig alapvetően ellehetetlenítette egyes piaci automatizmusok megfelelő működését, mivel a fogyasztók szerződéskötésükkor kénytelenek a hitelnyújtók érdekkörében felmerült kockázatokat is viselni. Az állami támogatások hordozhatóságának hiánya miatt a fogyasztónak hitelkiváltás esetén nemcsak a váltási költségek megfizetésével, hanem a támogatások elvesztésével is számolnia kell.
A GVH már az ágazati vizsgálat jelentésének közzétételét megelőzően több fórumon jelezte, hogy a piac megfelelő működése érdekében bizonyos szabályok módosításra szorulnak. A versenyhivatal a szabályozási változások kiemelt elemének tekintette az egyoldalú szerződésmódosítások gyakorlatának helyes mederbe terelését.

Az egyoldalú módosítások lehetőségét tágan értelmezve a hitelnyújtók olyan szerződési feltételeket készítettek, amelyek nemcsak külső körülmények változása, hanem a hitelnyújtó belső döntései következtében is lehetővé tették a változtatást. A parttalan tartalomhoz ugyancsak kifogásolható forma párosult, mivel a szabályozás az egyes változtatásokról történő értesítést csak hirdetményi formában, tizenöt napos határidővel tette kötelezővé.

A GVH 2008 tavaszán kezdeményezte, hogy olyan szabályozás szülessen, amelynek következtében a hitelnyújtók nem tudják ellenőrizhetetlenül továbbhárítani a saját működésükben rejlő kockázatokat, valamint minél átláthatóbbá válik a hiteltermékek árazása.

A szabályozás pontosítása érdekében fogadta el az Országgyűlés a Hpt. módosítását 2009 tavaszán. A törvénymódosítás fő elemei az ingyenes kilépés biztosítása kedvezőtlen módosítás esetén, a változó kamatozás előnyben részesítése, valamint a módosítások okainak egyértelmű meghatározása voltak. Az új rendszer értelmében a hitelnyújtók vagy változó kamatozású terméket kínálnak, ami biztosítja, hogy a kedvező változások is eljussanak az ügyfelekhez (ráadásul átláthatóbbá teszi a piacot), vagy állandó, de módosítható kamatozású terméket. Az állandó kamatozású terméknél viszont a hitelnyújtóknak számolniuk kell azzal, hogy ügyfeleik kedvezőtlen módosítás esetén ingyenesen kiléphetnek a szerződésből, ráadásul módosításaik ellenőrzésére széles körű lehetőségek nyílnak.

Az új szabályozás kapcsán számos hitelnyújtó alakította át üzletszabályzatát olyan módon, hogy rendkívül széles körű lehetőséget biztosított magának a szerződésmódosításra. Ezek a lehetőségek az új szabályok megkerülésének tűnhetnek, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy ezek a kikötések még nem jelentik azt, hogy ne lenne meg az ingyenes kilépés lehetősége vagy az indokolási kötelezettség. A törvény ráadásul azt is előírja, hogy ha valamelyik díjelemet megváltoztatják, ugyanazon feltétel változása esetén a kamat vagy díjelem csökkenését is érvényesíteni kell. Ezek a rendelkezések a megfelelő pontosításokkal és megfelelő magatartási szabályokkal remélhetően hozzájárulnak a hitelpiacok hatékonyabb működéséhez.