Meglepő dobás a benzinkutakon - veszteségre hajt az olajcég

Az OMV töltőállomásain kialakított Viva kávézókban 2015 tavaszán vezettünk be egy speciális kávékeveréket, amelyet Olaszország egyik legjelentősebb kávépörkölője, a családi tulajdonban lévő Gimoka hozott létre. Az OMV és a kávés cég fejlesztői csapata fél éven keresztül dolgozott az új keveréken, amelyet a tágabb értelemben vett közép-európai ízlésnek megfelelően állították elő - magyarázta lapunknak Nagy Zsolt István, az OMV Hungária Kft. marketing igazgatója.

Az új kávékoncepció sikeresnek bizonyult: a kávéforgalom növekedése egy év alatt két számjegyűre pörgött fel a kutakon. Így mostanra a hazai Viva egységekben értékesített mintegy évi 2,5 millió csésze kávéhoz már kizárólag a Gimoka szállítja az egyedi receptúra alapján, 80 százalékban a drágább arabica, s 20 százalékban a robusta típusú kávékból készült alapanyagot.

Az OMV nemrég döntött úgy, hogy csak fair trade kávét kínál majd magyarországi benzinkúti kávézóiban: a fair trade nyersanyag beszerzési ára a kávépörkölő szerint 20 százalékkal magasabb a normál termékekénél. Az idehaza még mindig gyerekcipőben járó fair trade mozgalom, illetve komplex kereskedelmi szabvány lényege, hogy a méltányosság és a fenntarthatóság jegyében több pénzt juttat vissza számos termék - főként "gyarmatárúk" - esetében a fejlődő országok termelőinek. A nagyobb felvásárlási ár fejében a mozgalom magasabb környezeti és szociális elvárásokat követel meg a termelőktől.

A Viva már most jelentős részben fair trade kávét kínál, nyár elejére pedig teljesen ki fog cserélődni az árukészlet. Úgy döntöttünk hogy a drágább kávét az árrés terhére kínáljuk, s a felárat nem hárítjuk át a fogyasztókra. Arra számítunk, hogy e lépésnek köszönhetően mennyiségileg több kávé fogy majd a kutakon - ismertette Nagy. Optimizmusát arra alapozza, hogy tapasztalatai szerint a magyarországi kávékultúra ugrásszerűen fejlődik - a fő célcsoportot pedig az autópályákról betérő utazók alkotják majd. Szerinte erre a fogyasztói körre mérhetően jellemző, hogy megválogatja milyen kávét fogyaszt.

Persze a "hazai termék" koncepcióhoz képest a fair trade-del korántsem lehet annyira direkt vásárlói hatást elérni, ám úgy látja, a magyarok fogyasztói tudatossága, igényessége az elmúlt néhány évben jelentősen megnőtt a korábban megszokotthoz képest. Az OMV a nyár folyamán oktató jellegű reklámkampányt indít el az új kávék kapcsán, ám az egyelőre nem dőlt el, hogy ezt milyen aktivitások alkotják majd.

Egy valóban alternatív "biznisz"

A fair trade jótékonysági jellegű civil kezdeményezés, amely közel hat évtizedes múlttal rendelkezik, s az 1980-as évekre már több ezer bolt működött e koncepció mentén a fejlett világban. Hivatalosan 1997-ben vált védjeggyé, amikor megalakult a Méltányos Kereskedelem Nemzetközi Címkéző Szervezete (FLO), amely a termékek minőségéért és címkézéséért felelős.
A fair trade, a profitmaximalizáláson és a függő helyzetet előidéző pénzügyi segélyezésen túllépve a szegény országok kistermelőinek, rajtuk keresztül pedig a helyi közösségeknek igyekszik segíteni. A méltányos kereskedelemben résztvevő fogyasztók a szokásosnál 20-50 százalékkal többet fizetnek a termékekért, s ezzel általában az átlagosnál jobb minőséghez is jutnak.

A fair trade termékek körét elsősorban forróégövi mezőgazdasági termények - déligyümölcs, kávé, tea, kakaó, cukornád, gyapot és egyebek - alkotják, amelyek világpiaci ára az árutőzsdei spekulációktól függ, így erősen ingadozik. Ám a rendszer keretein belül a termelők - előre fizetéssel - egy minimum alapárat kapnak, figyelembe véve az előállítás tényleges költségeit. Ha a világpiaci ár ez alá megy, a termelő továbbra is a magasabb minimum árat kapja, míg ha fölé kúszik, akkor az aktuális világpiaci árat fizetik neki. A védjegy sok mindent megkövetel a termelőtől is: a fejlődő országok siralmas átlagánál jobb munkakörülményeket és bért, a gyermekmunka kizárását, illetve szigorúbb környezetvédelmi és minőségi előírásokat is garantál egyebek közt.

A kávé dominál

A Fairtrade International legutóbbi, 2014 végi adatai szerint már több, mint 1,65 milliónyi gazda és munkás vett részt a méltányos kereskedelemben világszerte - többségük Afrikában és a Közel-Keleten termelt, de nagy számban élnek közülük Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában is. A teljes fair trade piac 951 millió eurót tett ki 2013-14 során, a védjegy segítségével a termelők közel 106,2 millió eurónyi prémiumhoz jutottak. Érdekesség, hogy miközben a piac mindössze 1 százalékkal nőt addig a termelők által megszerzett "adomány" 12 százalékkal bővült az előző két évhez képest.

A fair trade tanúsítvánnyal rendelkezők közel 50 százaléka kávétermesztéssel foglalkozott - ám miközben a világban 25 millió fő kávétermelő farmert számláltak össze (a földmunkások számát nem mérve), addig a mozgalomban mindössze 812 ezren vettek részt e körben. A kávétermesztés erősen munkaintenzív ágazat, ám jellemzően csak kis megtérüléssel kecsegtet. Ugyanakkor e piacra jellemzőek a főként az időjárás által befolyásolt rendkívül éles áringadozások és sokkok - ezért a termelőknek komoly segítséget nyújthat a méltányossági prémium kiegyenlítő hatása.