- Az utóbbi hetekben komoly médiaérdeklődés kísérte a hírt, hogy 2015-ben a Magyar Posta Zrt. a tulajdonában álló pénzszállító társaság (a JNT Kft., új nevén MPT Security Zrt.) felét bankoknak értékesítette. Kezdjük az elején: mit csinál pontosan az MPT Security (MPTS) Zrt.?
- Az MPT Security Zrt. elsősorban pénz- és értékszállítási, értékfeldolgozási szolgáltatásokat nyújt ügyfelei számára, ezen túlmenően élőerős őrzést és vagyonvédelmi szolgáltatásokat nyújt - alvállalkozó igénybevételével - kizárólag a Magyar Posta számára.
Ezek közül árbevételének nagyobb része az értéklogisztikai szolgáltatásokból származik, amelynek jelenleg az MPT Security a második legnagyobb szereplője. E piacot döntően külföldi tulajdonú cégek dominálják; a legnagyobb szereplő a külföldi tulajdonú G4S Készpénzlogisztikai Kft., amelynek súlya a 2014-es adatok alapján 64 százalék volt, ügyfelei között tudhat 14 kereskedelmi bankot, a legnagyobb kereskedelmi láncokat, benzinkúthálózatokat, állami intézményeket és vállalatokat egyaránt. A versenytársak közül érdemes még megemlíteni a 10 százalék körüli piaci részesedésű Trezex Hungária Zrt.-t, míg az MPTS részesedése 2014 végén 23-24 százalék volt.
Bankok és pénzintézetek | Kereskedelmi és ipari intézmények |
OTP Bank Nyrt | Tesco Global Áruházak |
UniCredit Bank Hungary Zrt. | Jysk |
Sberbank Magyarország Zrt. | dm Drogerie Markt Kft. |
Raiffeisen Bank Zrt. | Spar Magyarország Kft. |
Budapest Bank Zrt. | Penny Market Kft. |
Citibank Zrt. | Auchan Magyarország Kft. |
ING Bank Zrt. | McDonald's Magyarország Kft. |
Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. | Lidl Bt. |
BNP Paribas Zrt. | Shell Hungary Zrt. |
Commerzbank Zrt. | Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Zrt. |
Erste Bank Zrt. üzemeltetés | Coca-Cola Beverages Kft. |
Deutsche Bank Zrt. | Magyar Telekom Nyrt. |
Euronet Kft. | Mol Nyrt. |
Gránit Bank Zrt. | Agip Hungária Zrt. |
MÁV Zrt. | |
Aldi | |
Normbenz Magyarország Zrt. | |
Vodafone | |
OBI | |
Forrás: www.keszpenzlogisztika.hu |
- Miért döntöttek úgy, hogy értékesítik a cégben fennálló részesedésük egy részét?
- A Posta a 100 százalékos saját tulajdonában álló pénzszállító társaságnak, a JNT Kft.-nek évről évre egyre kevesebb megrendelést adott, mivel a levélpostai tevékenység visszaesése mellett a pénzszállításhoz kapcsolódó megrendelések száma és értéke is csökkent. Ez jelentős bevételkiesést jelentett a JNT számára, amely összes bevételének eddig több mint 80 százaléka a Postától származott.
A JNT Kft. ezt a visszaesést nem tudta teljes egészében egyéb piaci megrendelésekkel kompenzálni, számos állami/állami vállalati tenderen is elbukott, így az értékesítés nettó árbevétele évről évre csökkent és 2014-ben pedig megszűnt az addigi legnagyobb külső megrendelői szerződés is, az Erste Bank Zrt. felmondása nyomán (amit a Postával kötött banki közvetítői szerződések felmondása előzött meg). Emiatt a Magyar Posta vezetése úgy látta, hogy új és jelentős külső megrendelésállomány nélkül veszteségessé válik a cég. A piac szereplőinek szondázása és a piaci tendenciák ismerete alapján egyértelmű volt, hogy jelentős, stabil új megrendelésvolument csak úgy lehet szerezni, ha a megrendelő tulajdonossá is válhat a társaságban.
Ezzel gyakorlatilag egy időben a Magyar Postát több érdeklődő is megkereste vételi szándékkal. Közülük a Posta vezetése a tárgyalásokat a Magyarországon a legjelentősebb megrendelés volument biztosító takarékszövetkezeti szektorral kezdte meg. Végül a részesedésért legtöbbet ígérő és legnagyobb megrendelés volumenre garanciát vállaló két banknak (Takarékbank Zrt. és FHB Jelzálogbank Nyrt.) értékesített 40, illetve 10 százalékos tulajdonrészt azzal a céllal, hogy a két bank saját hálózatát, illetve a szövetkezeti hitelintézeti hálózatot is a postai tulajdonú cég ügyfelei között tudhassa.
Az együttműködés az új ügyfelekkel a pénz- és értékszállítási területre koncentrál, az őrzés- illetve a vagyonvédelem területére egyelőre nem, bár folynak egyeztetések a vagyonvédelmi szolgáltatásokról is. Az értékesítés és a két bankkal megkötött értéklogisztikai szerződések nyomán az új néven tovább működő MPT Security a korábbi 1100 postai és egyéb piaci (Szerencsejáték Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.) szállítási ponton túl további mintegy 1700 új szállítási pontot lát el. Így az MPT Security szolgálja ki az ország legnagyobb pénzügyi hálózatát. Minderről a nyilvánosságot közlemény formájában már 2015-ben tájékoztattuk. Az így megszerzett két új ügyfél korábban a G4S Csoport ügyfele volt, azaz úgy sikerült piacot bővíteni, hogy közben egy erős, külföldi tulajdonban levő konkurens pozícióit gyengítette az MPTS.
- A részleges eladás megvalósítása óta milyenek az eddigi tapasztalataik?
- Véleményem szerint az első részeredmények igazolják a várakozásainkat, az adózott eredmény várhatóan megötszöröződik 2015-ről 2016-ra és elérheti a 350 millió forintot is - ez az eddigi csúcsévnek számító 2012-es nyereség több mint a duplája. Idén a szövetkezeti hitelintézeti szektorból származó árbevétel pedig elérheti vagy meg is haladhatja a pénzszállítási árbevétel 25 százalékát. Az együttműködés megszilárdítja az MPT Security jövedelmezőségét és erősíti piaci pozícióit
- Mennyit kaptak a JNT ötven százalékáért?
- Úgy vélem, hogy korrekt árat értünk el. Egy, a Big4 közé tartozó nemzetközi tanácsadó cég a Posta számára a piaci alapon felértékelte a kft.-t. Az eladó az értékelésnek megfelelő nagyságú vételárat kapott, amely magasabb volt a társaság sajáttőke-értékénél, valamint a Posta könyveiben szereplő nyilvántartási értéknél is.
- A Posta miért nem tartotta meg a többséget, azaz a részvények legalább 51 százalékát?
- Nézze, a különböző beérkezett ajánlatok alapján egyértelművé vált, hogy két pályázó, együttesen 50 százalékra vonatkozó ajánlatának elfogadása biztosítja a legnagyobb megtérülést a Posta számára. A negyven plusz tíz százalék eladásával jóval magasabb vételárat tudott elérni a Posta, mint a 49 százalék értékesítésével, tovább az ötven százalékos tulajdoni hányaddal, a legnagyobb tulajdonosként továbbra is meg tudja határozni a cég működését, stratégiáját.
Az MPT Security-tranzakció előnyei
- A cég által kiszolgált szállítási pontok száma 1100-ről 2800-ra nőtt.
- A zrt. értéklogisztikai bevétele az értékesítési tranzakció nyomán 2016-ban várhatóan csaknem 10 százalékkal nő, miközben a Postától származó árbevétel tovább csökken.
- Az értéklogisztikai árbevételen belül a külső (nem postai) megbízóktól származó árbevétel a 2015-ös 24,5-ről 2016-ban 32 százalékra nő; az MPTS teljes árbevételében ugyanez az arány 17,6, illetve 24 százalék.
- A postai hálózat és a takarékszövetkezetek lokális közelsége miatt (elsősorban a kisebb településeken) nagyot javul a hatékonyság.
- A társaság nyereségtermelő képessége javul: az adózott eredmény az értékesítés nettó árbevételéhez képest a 2015-ös 1,3 százalék után 2016-ban várhatóan meghaladja az 5 százalékot.
- A cég az optimális járatszervezésnek révén gyakorlatilag pluszberuházás és humánerőforrás-igény nélkül képes ellátni a feladatot, ugyanakkor a meglévő eszközök elhasználódása, illetve a korszerűsítési igények miatt szükséges beruházások megtérülése gyorsabb.
- Az új megrendelések révén a cégnél nem kellett létszámot csökkenteni.
- Az új tulajdonosi háttér és ügyfélkör révén az MPTS az egyik legjelentősebb és az egyetlen hazai tulajdonú értékszállító céggé válhat.
- Miért mondtak le a cégben az irányítási jogról?
- Minden ilyen jellegű állítás valótlan, a Posta nem mondott le irányítási jogáról. Legnagyobb tulajdonosként az MPT Security-ben nélküle semmilyen stratégiai vagy üzletpolitikai döntés nem hozható. Ezt biztosítja az is, hogy a zrt. négytagú Igazgatóságába a Posta két tagot - köztük az igazgatóság elnökét - jogosult delegálni. Fontos, hogy az új tulajdonosok tulajdonszerzését követően is a Posta által kinevezett korábbi vezérigazgató (Fülöp Zsolt) maradt az MPTS operatív vezetője, és jelenleg is ő látja el ezt a feladatot.
- A kritikák egy része arra irányul, hogy az új felállásban a Posta kiszorul az árképzésből. Hogy is van ez?
- Minden olyan állítás, ami arra utal, hogy a társaság árképzésére nincs hatása a Postának, ugyanúgy valótlan, mint az irányítási jogra vonatkozó állítások.
Az egyes szerződéseknél az árazás előkészítése a társaság operatív vezetőjének, illetve szakembereinek feladata, azok jóváhagyása pedig az elkészített javaslat és számítások alapján - összeghatártól függően - az MTP Security igazgatóságának vagy közgyűlésének hatásköre. A közgyűlésen a Postáé a legnagyobb, 50 százalékos szavazati arány, illetve a Posta delegálja az igazgatóság tagjainak felét és annak elnökét is ő jelöli, így egyetértése nélkül az árazással kapcsolatos döntések sem hozhatók meg.
A cégbe beszállt új tulajdonosok az adásvételi szerződéssel egy időben az MPTS-sel olyan pénzszállítási szerződéseket kötöttek, amelyek hosszú távon biztosítják, hogy a Magyar Posta számára a szolgáltatás nem drágul, illetve valamennyi tulajdonos hosszú távon kizárólag a társaságtól vesz igénybe értéklogisztikai szolgáltatásokat. E megállapodások a minimumforgalomra vonatkozó vállalást is tartalmaznak.
- Az MPT Security 2015-ben mekkora veszteséget termelt?
- Az együttműködés - szemben a sajtóban megjelent hírekkel - kiválóan alakul és az MPT Security 2015-ben egyáltalán nem volt veszteséges. A félreértést az okozhatja, hogy a cég 2015-ben - szeptember 1-jei hatállyal - átalakult. Ekkor készült egy évközi átalakulási mérleg, amely alapján mintegy 45 millió forint volt a veszteség. A társaság a szolgáltatások nyújtását az FHB felé 2015 nyarának közepén, a további szövetkezeti hitelintézetek felé pedig október elején kezdte meg, ennek köszönhetően az átalakulást követő hónapokban a társaság masszívan nyereségessé vált, így a 2015-ös egész éves mérleg már 76 millió forintos adózott eredményt mutat.
Ráadásul az MPT Security-nek több üzletága van, és az új tulajdonosok egyelőre csak a pénzszállítási tevékenységbe hoztak új megrendeléseket. Várakozásunk szerint míg az értékszállítás árbevétele a korábbi években jelentősen csökkent, addig 2016-ban bővülhet, a szövetkezeti hitelintézeti szektor megrendelései nyomán.
- Mi van akkor, ha a cég mégis veszteségessé válik? Erre az esetre vállalt a Posta valamilyen pótbefizetési kötelezettséget?
- Semmilyen, a Magyar Postára vonatkozó egyedi pótbefizetési kötelezettséget nem vállaltunk. Amennyiben az MPTS veszteségessé válna, azt a társaság tulajdonosainak kellene viselniük. Ennek egyik lehetséges módja a pótbefizetés. Ha azt társaság tőkehelyzete indokolja, pótbefizetést a zrt. közgyűlése rendelhet el többségi szavazással, amely a tulajdonosokat tulajdonrészük arányában terhelne.
- Mi igaz abból, hogy csak az új tulajdonosok engedélyével adhat el további részvényt a Posta akkor is, ha elővásárlási jogukkal nem élnek?
- A kérdésbe foglalt állítás ugyanúgy valótlan, mint az irányítás átadásával és az árképzéssel kapcsolatos állítások. A Posta részvényeinek értékesítését nem korlátozza a társaság alapszabálya. Az viszont igaz, hogy a Posta csak az MPTS többi tulajdonosa engedélyével értékesítheti a saját részvényeit a társaság vagy a többi tulajdonos versenytársainak, de ez igaz fordítva is: a többi tulajdonos is csak a Posta engedélyével értékesítheti a saját részvényeit a társaság vagy a Posta versenytársainak. Ez a konstrukció tehát ugyanúgy védi a Postát, ahogy a többi tulajdonost, a gazdasági életben teljesen szokásos és gyakori.
- A Mandiner számolt be arról, hogy az FHB értékesítette egyik részvényét egy SD-PRO nevű cégnek. Miért döntött így a bank?
- A sajtóban megjelent információkkal szemben az MPTS tulajdonosi struktúrája mind a 2015-ös részleges értékesítéskor, mind jelenleg úgy néz ki, hogy a Magyar Posta-csoport 50 százalékot, a Takarékbank Zrt. és a takarékszövetkezeti csoport 40 százalékot, míg az FHB-csoport 10 százalékot tulajdonol.
- Összességében jó döntésnek tartja a JNT/MPT Security-ben fennálló postai tulajdon felének az értékesítését?
- Egyértelműen igen. Már most, néhány hónappal a közös működés megkezdése után jól látszik, hogy mennyivel nyereségesebben, jobb kihasználtsággal, ésszerűbben működik a cég. A Posta nemcsak a jövőbeni, a forgalommal arányosan növekvő osztalékból profitál majd, hanem így biztosított a stabil, jó minőségű szolgáltatás és a nyereséges működés is. Ha az ügylet nem jött volna létre, akkor a Postának fel kellett volna tőkésítenie ezt a hosszú távon veszteségessé váló, elsősorban a szűkülő postai piacon működő társaságot. Míg a 2015-ös évet sztrájkok kísérték, 2016-ban az MPT Security nem csökkenti, hanem még valamelyest bővíti is létszámát, a magyar készpénzszállítási (értéklogisztikai) piac legnagyobb, teljesen magyar tulajdonú, stabil és nyereséges szereplőjeként.