A mobilszolgáltató az OTP-vel, a MasterCarddal és az Ingenicóval közösen egy olyan szolgáltatást dolgozott ki, amelynek révén például a mobil szolgáltatásokat nyújtó mikro- és kisvállalkozók megszabadulhatnak - többek közt - attól a nyűgtől, hogy a napi tevékenységük során összegyűlt nagyobb mennyiségű készpénzt kelljen egész nap magukkal cipelniük ügyfélről ügyfélre. Az új szolgáltatás emellett arra is alkalmas, hogy egy nagyösszegű beruházást ússzanak meg olcsóbban.

Az ötletet nem az áldatlan magyarországi állapotok szülték, hanem egy olaszországi ötlet adta - mesélte lapunknak Király István, a Vodafone Magyarország Zrt. vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettese, aki szerint a dél-európai országban hatalmas sikere lett a szolgáltatásnak.

Olaszországban azt történt ugyanis, hogy a kormány elkezdett azon agyalni, hogyan is lehetne adóbevételeket növelni, hogy enyhítsen a költségvetés szorult helyzetén. Az olasz igazi "készpénzimádó nép", a készpénzforgalom aránya a legmagasabbak között van az egész EU-ban, 30-100 euró közötti összeget például az olaszok háromnegyede készpénzzel fizetne ki. Ennek fényében kézenfekvőnek tűnt, hogy a készpénzforgalom csökkentésében lenne mozgástere a kormánynak. Erre radikális lépésként először 2012-ben az ezer eurónál magasabb tranzakcióknál szabályellenessé tették a készpénzes kifizetéseket, majd 2014 júniusától arra kötelezték az olasz vállalkozásokat, hogy ajánlják fel a kártyás fizetés lehetőségét a 30 euró feletti tranzakcióknál.

Az utóbbi kormányzati intézkedés ösztönözte a Vodafone Italiát, hogy - az egyik legnagyobb helyi bankkal, az Intesa Sanpaolo Bankkal összeállva - olyan készpénzkímélő fizetési modellt dolgozzon ki, amellyel azokat a kiskereskedőket célozhatják meg, akik még nem voltak kártyaelfogadók (pos).

A jogszabályi kötelezettség miatt hatalmas ugrás következett be a kártyás fizetésekben Olaszországban: a mobil post szállító francia Ingenico - amely a magyar partnerek között is megtalálható - szerint a kormányzati intézkedés miatt fél év alatt több mint 45 ezer kereskedő kezdte el a cég megoldását használni - derült ki a mobiletransaction.org egyik cikkéből.

Király szerint az olasz bevezetés óta már több országba is eljutott ez a megoldás - főleg a déli országokban vált népszerűvé, ahol amúgy is nagyobb a kis családi vállalkozások súlya, mint Észak-Európában - és a magyarországi cégpartnerek (Vodafone, OTP, Ingenico, MasterCard) is láttak benne fantáziát. Magyarországon is van törekvés arra, hogy a készpénzhasználatot visszaszorítva terjedjen a bankkártyahasználat, ám ennek egyik feltétele, hogy az elfogadóhelyek is bővüljenek, utóbbiban ugyanis el vagyunk maradva.

Van remény?

A magyarok is a készpénzkedvelők közé tartoznak, igen nagyarányú a készpénzforgalom, amelyet az utóbbi években kormányzati intézkedések is segítettek.

Igaz, az legfrissebb számai arra utalnak, hogy a kártyás fizetések kezdenek feljönni (jóllehet, ebben még van mozgástér az uniós átlaghoz képest). Az MNB napokban kiadott Fizetési rendszer jelentéséből kiderül, hogy a kártyás vásárlások forgalma mind darabszámban, mind értékben 20 százalékot meghaladóan növekedett 2015 második félévében az előző évhez viszonyítva. Az év folyamán lebonyolított mintegy 430 millió vásárlási tranzakció összértéke több mint 3200 milliárd forint volt, ami csaknem 7500 forintos tranzakciónkénti átlagértéket jelentett. Eközben a készpénzfelvételek száma több mint 1 millióval csökkent 2014-hez képest.

Mindez a készpénzhasználat nagy aránya mellett arra is utal, hogy a bankkártyás fizetés igénye egyre nő, így például kereskedelmi vagy szolgáltatóipari vállalkozások - legyenek azok bármennyire kicsik is - egyre gyakrabban szembesülhetnek vásárlóik, ügyfeleik részéről a bankkártyás fizetés igényével.

Ugyanakkor nem feltétlenül a hitelkártya-elfogadással van a probléma, hanem azzal, hogy van egy feltételrendszer, amihez kötni kell a szerződést és az ehhez kapcsolódó díjfizetési kötelezettségekkel - vélekedett a Napi.hu-nak Király István, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettese.

Egy mikrovállalkozás számára ugyanis meggondolandó mintegy 100 ezer forintot úgy beruházni, hogy esetleg a forgalma bizonytalan, vagy nem tudja felmérni, mennyien fizetnének kártyával, ha lenne rá lehetőség, főleg ha még a beruházás után a forgalmából 1-3 százalékról le is kell mondania különböző díjak miatt, ahogy ez a pos-terminálok üzemeltetésénél fennáll. Vélhetően ez is közrejátszik abban, hogy a kisvállalati réteget nehéz elérni, ha bankkártyás fizetést lehetővé tevő konstrukciókról van szó.

Tenyérben elfér a megoldás

A Vodafone viszont rájött, hogy ez az ügyfélkör lényegében megegyezik azzal, amelyik a szolgáltatónál a kkv-szegmensben mobiltelefont vásárol, így az OTP-vel a MasterCarddal és az Ingenicóval kidolgoztak egy, a mai kártyás konstrukcióktól kicsit eltérő megoldást, ami a mobilszolgáltató megítélése szerint mind költségét, mind gyakorlati használhatóságát illetően megfelelhet a kisvállalkozói rétegnek.

A megoldás lényegében egy tenyérben elférő mobiltartozék, amely mindhárom kártyás tranzakciót (chip, mágneskártya-lehúzás, PayPass) képes kezelni, a számlákat pedig valamilyen sim-kártyával működő okoseszköz (például telefon, tablet) felületén lehet kezelni.

A konstrukció előnye, hogy nincs helyhez kötöttség, valamint a Vodafone szerint a mikro- és kisvállalkozások számára kedvező havi költségek mellett érhető el. Jó hír, hogy az igénylést követően akár már 10 napon belül kártyaelfogadóvá válhat, szemben az egyéb megoldások átlagos 4-6 hetes engedélyeztetésével szemben.

Mi ez a konstrukció?

A ReadyPay azoknak jelenthet megoldást, akik nem használnak integrált kártyaleolvasó rendszert. Két konstrukció létezik: az "Alap" csomag havi díja bruttó 7990 forint, az első 6 hónapban a banki jutalék 0 százalék, abban az esetben, ha a bankkártyás forgalom mPOS terminálonként nem haladja meg a havi bruttó 1 millió forintot. E feletti kártyaforgalom, illetve a 7. hónaptól a banki jutalék: 1,25 százalék. A nagyobb, úgy nevezett "Extra" csomag havidíja bruttó 12 990 forint, ebben az esetben a 24 hónapos határozott idejű szerződés teljes időtartama alatt a bank mobil bankkártya-olvasó terminálonként havi bruttó 1 millió forint bankkártyás forgalomig nem számol fel banki jutalékot.

A rendszer hátránya viszont, hogy a számlaadást nem helyettesíti, így ha az ügyfélnek áfás számla igénye van, azt kézzel kell továbbra is kiállítani. Viszont, ha az ügyfélnek szüksége van a blokkra, azt e-mailen a rendszer el tudja neki küldeni.

Tízezer vállalat 3 év alatt

A Vodafone azzal számol, hogy ezzel a szolgáltatással 10 ezer vállalkozást érhet el 3 éves időtávon. Ehhez pedig kedvező jelnek tűnik, hogy az MNB adatai szerint is egyre nő az elfogadóhelyek száma. Sőt, a jegybanki adatokból az is látszik, hogy a fizetési kártyák területén az elmúlt évben a legjelentősebb változást az érintőkártyás technológia elterjedése jelentette. Számottevően bővült az érintéses fizetést támogató pénzforgalmi infrastruktúra: az érintőkártyák száma közel 30 százalékkal, az érintéses fizetést lehetővé tevő pos-terminálok száma pedig közel 38 százalékkal nőtt.

Forrás: MNB

Az érintéses vásárlási forgalom több mint 60 százalékkal emelkedett (62,7 százalék volumenben, 59,8 százalék értékben) 2015-ben az előző évhez képest, így a tranzakciók csaknem harmada, értékben majdnem 18 százaléka bonyolódik már ilyen módon a jegybanki elemzés szerint.

Az érintéses tranzakciók átlagértéke fele (3600 forint) az összes vásárlási tranzakció átlagos értékének, ami azt jelenti az MNB szerint, hogy ezek a tranzakciók feltehetően számos készpénzes ügyletet is kiválthattak. Az adatok azt mutatják, hogy az ügyfelek az érintéses technológiát nem csupán azokban a fizetési helyzetekben alkalmazzák, amelyekben eddig is kártyával fizettek, hanem a korábbi készpénzes tranzakciókat is kezdi kiváltani az új megoldás.

(A cikk a Vodafone támogatásával készült.)