Megtévesztően olcsó repülőjegyek - újabb GVH-büntetés

A GVH a légitársaságokat érintő vizsgálatsorozatában legutóbb a British Airwayst meszelte el: a fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámokért ötmillió forint a büntetés.
NAPI Online, 2007. október 12. péntek, 11:32

A GVH ez év áprilisában indított vizsgálatot a brit légitársaságnál, mivel azt gyanította, hogy az egyes hirdetéseiben megtéveszti a fogyasztókat. Az eljárás során kiderült, hogy a British Airways (BA) 2006. április-májusban a London és 2006. szeptemberében, illetve 2007. januárjában a Dream Flights nevű promóciói során a rádiós reklámjaiban elmulasztotta felhívni a figyelmet arra, hogy a feltüntetett jegyárak nem tartalmazzák a járulékos díjakat és költségeket. Az óriásplakátokon ugyanakkor a fogyasztók számára nem adott megfelelő tájékoztatást a jegyárakra vonatkozóan.

A bírság összegének megállapításakor a GVH tekintettel volt arra, hogy az óriásplakátokon szerepelt a figyelemfelhívás, csakhogy annak észlelhetősége korlátozott volt. Enyhítő körülmény volt, hogy az árakkal kapcsolatos feltételekről a fogyasztók a vásárlás időpontjáig teljes körűen tájékozódhattak, illetve hogy a Dream Flights kampányok csak rövid ideig tartottak.

A légitársaságokra immár közel 110 millió forintos büntetést szabott ki a hivatal, mert azok nem a fizetendő teljes összeget, hanem az adóktól és illetékektől megtisztított nettó, illetve csak az egy útra szóló jegyárat hangsúlyozták reklámjaikban. A Sky Europe-ot a Versenyhivatal tavaly ősszel 50, a SmartWings-et idén tavasszal 3, a Malévet 30, a WizzAirt júniusban 20, a KLM-et pedig júliusban 1 millió forintra büntette.

A GVH álláspontja szerint a potenciális fogyasztó számára a légi személyszállítás igénybevételekor a döntés egyik leglényegesebb eleme a szolgáltatás ára. A fogyasztó számára a létező árajánlatok nem részösszegekből tevődnek össze. A repülőtéri díjak és illetékek légitársaságonként különbözőek lehetnek, az ügyfél azonban nem választhatja ki külön a fogadó repteret, így a szolgáltatás számára egységes egészet képez. Így ha egy vállalkozás a fizetendő végösszeg nagyságát befolyásoló díjtételeket (pl. a repülőtéri illetéket, a foglalási díjat) elhallgatja, az alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására. Elhallgatásnak minősül az is, amikor a társaság tájékoztat ugyan a fogyasztók döntését befolyásoló körülményekről, de ezt oly módon teszi, hogy a közlést a fogyasztó nem, vagy csak nagyon nehezen észlelheti.

A GVH ezúttal is hangsúlyozta: a vizsgálatsorozatnak nincs vége.

HOZZÁSZÓLÁSOK