Megugrott a hazai bankok profitja
A kereskedelmi bankok az idei első negyedévben a tavalyi egész évihez képest majdnem negyedével tudták növelni az adózatlan profitot (a banki különadó ebben már szerepel, mivel azt az egyéb nem kamateredmény soron számolják el) - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett adatokból. A tőkemegfelelési mutató így 13,3 százalékról 13,8 százalékra emelkedett. Részletesebben vizsgálva azonban jól látszik, hogy ezt a javulást nem a kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke emelkedése, sokkal inkább az óvatos és szűkített kihelyezés okozta.
A táblázatokban szereplő információkból más vonatkozásban is az tűnik ki, hogy nagy örömre a megugró profit mellett sincs igazán oka a szektornak. Ezt egyébként már az is jelezte, hogy a mérlegfőösszeg március végére a 2010-es decemberivel összevetve több mint két százalékkal esett.
A kamateredmény 2010 első negyedévéhez képest 4,6 százalékkal nőtt ugyan (a korábbi években 12 százalékot meghaladó volt a dinamika), de jutalékból ugyanebben az időszakban 18 százalékkal kevesebb hasznot tudtak realizálni a hitelintézetek. A szokásos üzleti tevékenység eredménye összességében 38 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. Ezzel párhuzamosan viszont a működési költségek enyhén nőttek. (A bankok érzékelhetően nem tudnak, vélhetően nem is akarnak, gyorsan alkalmazkodni pénzügyi közvetítő szerepük most érzékelhető szűküléséhez.)
A 70,6 milliárd forintos első negyedévi adózatlan profithoz (ez 2010-ben még majdnem 140 milliárd forint volt) 50 milliárd forinttal járult hozzá az értékvesztés és kockázati céltartalék kedvező változása. Azt, hogy a portfoliók valóban javulhattak, a hitelek minőségéről szintén most közzétett adatok alátámasztani látszanak.
A teljes hitportfolión belül ugyanis a problémás kölcsönök aránya a 2010 végi 21,5 százalék után most április elsejére 19,4 százalékra csökkent. Ezen a téren sem annyira rózsás azért a helyzet. A 90 napon túl lejárt követelések - a valóban gondot okozó kihelyezések - aránya ugyanis közben 8,1 százalékról 8,6 százalékra emelkedett. A lakossági hiteleken belül ugyanennél a kategóriánál 10,4 százalékos részesedésről lehet beszélni - a forint és a devizakölcsönöknél egyaránt.
2018. december 11.
megalodon, 2011.05.23 14:25
Most legalább tudod miért eröltették annyira, hogy devizában adósodj el ne pedig forintban !