Nagy valószínűséggel megtorpan az ízesített sörök piaci erősödése, ha a parlament elfogadja az adó­tör­vény­csomagba épített chipsadó-mó­do­sí­tást. A javaslat bővítené a közteherrel érintett kört, például beemelné az ízesített söröket is, emellett szigorodna az energiaitalokra vonatkozó passzus, és lezárná a gyártók előtt a cukormentes vagy "light" kategóriába menekülés lehetőségét.

A Magyar Sörgyártók Szövetsége tiltakozását fejezte ki a javaslattal kapcsolatban. A szervezet szerint az a legnagyobb probléma, hogy az ízesített sörök többek között már tartalmaznak jövedéki adót is. A népegészségügyi adóval pedig a termék közterhe épp a hétszeresére ugrik az üdítőitallal szemben. Vagyis mindenfajta versenyelőnyét elveszti, annak ellenére, hogy a termék alacsony alkoholtartalma miatt a felnőtteknél alkalmas az üdítők kiváltására.

Elemzők szerint a versenyképesség elvesztése komoly profitcsökkenést is magában hordoz, ugyanis a sörpiacon hosszú idő óta az ízesített sör az egyetlen olyan innovatív termék, amelyen komoly hasznot értek el a gyártók. Ráadásul a termékkategória évről évre két számjegyű növekedést mutat. Ez a chipsadó miatt várható áremelkedés után megáll, sőt nem kizárt, hogy a forgalom visszaesik.

A sörgyártók mellett az élelmiszer-feldolgozók is hevesen tiltakoznak a kormányzati tervek ellen, hiszen a népegészségügyi termékadó már önmagában erősen megterhelte az édesipar és snackgyártók, az üdítőital-ipar, illetve az ételízesítő-forgalmazók eredményeit. Az ÉFOSZ számítása szerint az ágazat profitjának 80 százaléka megy el a büdzsé foltozására. A gondot tetézi, hogy a közteher hatására a piacon jelentősen emelkednek az érintett termékek árai. Ez pedig egy olyan környezetben, ahol a háztartások a jövedelmük (az alacsony szint miatt) 30 százalékát költik élelmiszerre − szemben az európai 10-15 százalékkal −, a kormányzati költségvetési politika számára sem kifizetődő. A fogyasztók elpártolnak a termékektől, vagy illegális úton szerzik be azokat, jó esetben kiváltják a terméket, rossz esetben eltűnik a háztartások kamráiból.

Az élelmiszer-feldolgozók szerint a kormányzati tervek szó szerint a könnyűipar sorsára juttathatják az ágazatot. A főként gyengébb tőkeháttérrel működő cégek kerülnek a veszélyzónába, de a nemzetközi vállalatokat is megviseli a helyzet. Az iparág továbbra is százezer dolgozónak ad munkalehetőséget, kérdés, hogy a jövőben a jelenlegi közteherszint mellett van-e szükség ennyi emberre.