Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A bankok a deviza alapú hiteleket forintban folyósítják, oly módon, hogy a kölcsönt az adott pénzintézet előzetesen átszámítja forintra, majd a vételi árfolyamnak megfelelő kurzus alapján kalkulálja ki a teljes összeget. A forintban törlesztett részleteket ezzel szemben eladási áron számítja át devizára, mintha eladta volna az ügyfélnek a kölcsönrészletnek megfelelő valutamennyiséget. A vételi árfolyam mindig alacsonyabb, mint az eladási, a különbség állandóan változik, tehát egyebek mellett ezzel is kalkulálniuk kell a devizában eladósódóknak.

 

A legnagyobb kockázatot ugyanakkor az áfolyamváltozás jelenti.

Forintgyengülés esetén nagyobb lesz a forintban fizetendő részlet, erősödés esetén pedig csökken a kölcsön "havi díja". Tovább drágulhat a hitel, ha az euró vagy a svájci frank kamata emelkedik. Ennek kivédésére a bankok kamatperiódust alkalmaznak, ezen időszak alatt a hitel kamata nem változik, de ettől még az árfolyam ugyanúgy változhat. A devizahiteleknél általában 3-12 hónapos kamatfixálást alkalmaznak általában, míg a forintos társaiknál van példa 1-5 éves rögzítés a jellemző.

 

Magyar Nemzeti Bank egy korábbi jelentésében táblázatban mutatta be a törlesztőrészlet összegének fenti szempontok miatti változását. E szerint ha az euró, illetve a svájci frank kamata 1,5 százalékponttal emelkedik, a forint árfolyamának változatlansága mellett 9,3 százalékkal kell többet fizetni az ügyfélnek, míg 3 százalékos kamatnövekedés esetén 19,1 százalékos a többlet. Extrém esetben, az adott a devizakamat 3 százalékos emelése, illetve a forint adott devizával szembeni gyengülése 43 százalékkal megemelheti a törlesztőrészlet nagyságát.

 

Körkérdésünk alapján kiderült, hogy a banki telefonos ügyintézők többé-kevésbé jól felkészültek, megfelelő információkkal szolgáltak. Valamennyi a bank munkatársa figyelmeztetett arra, hogy a forintkölcsönöknél kedvezőbb feltételekkel felvehető deviza alapú hiteleknél árfolyamkockázattal kell számolni. Mindössze egyetlen helyen javasolták a devizahitelt, olcsóságára hivatkozva, a többi bankban nem foglaltak állást ebben a kérdésben, s közölték: az ügyfélnek kell eldöntenie, hogy elbírja-e a nagyobb törlesztőrészletet kockázat nélkül, vagy inkább kevesebbet kíván fizetni, vállalva a rizikót.

 

A devizában fennálló tartozás a kölcsön ingatlanfedezetének hitelbiztosítéki értékhez mért aránya és az említett kockázatok miatt emelkedhet. Egyes bankok pótfedezet bevonására, vagy előtörlesztésre kötelezhetik az ügyfelet, ha az arányváltozás miatt a fennálló tartozás meghaladná a hitelbiztosítéki értéke meghatározott százalékát (65-75 százalék). Ilyen esetben a pénzintézet fenntartja magának a jogot, hogy felmondja a szerződést. A bankok többsége ugyanakkor nem alkalmazza ezt a megoldást, rendszerint elegendőnek tekintik az eredetileg bevont ingatlanfedezetet. Ahol viszont él ez a gyakorlat, ott tapasztalataink szerint e veszélyre nem hívják fel az ügyfél figyelmét, érdemes tehát erre rákérdezni.

 

A bankok különböző szolgáltatásokkal igyekeznek magukhoz csábítani az ügyfeleket. A leggyakoribb megoldás a hitelbírálat, illetve értékbecslése díjának elengedése. Emellett van bank, amely ingyenesen egy közvetítő segítségét biztosítja az ügyfél számára. A bank által fizetett alkalmazott a hitelfelvételhez kapcsolódó valamennyi papír beszerzésében, azok leadásában nyújt segítséget az ügyfélnek.