A felmérés szerint (2014. szeptember 1‐i állapot) a vállalatok az elmúlt évben átlagosan 4,6 százalékkal növelték munkavállalóik alapbérét. Ez az érték valamivel magasabb az előzetes terveknél (4,2 százalék). Jövőre a megkérdezett vállalatok a munkabérek 5,3 százalékos emelését tervezik. Figyelembe véve a jelenlegi, nagyon alacsony inflációs rátát, arra lehet számítani, hogy a tényleges jövedelemkiigazítások nem fogják ezt az értéket jelentősen meghaladni - véli a DUIHK.

Az idei eredmények közül érdemes kiemelni, hogy a vezérigazgatók és ügyvezetők éves jövedelme átlagosan 23 millió forint volt, míg a szak‐ és betanított munkások 2,3 millió forintot kerestek.

Teljes éves jövedelem (ezer forintban)
Kép: A felmérésben résztvevő vállalatok összetétele a különböző években nem teljes mértékben azonos.

A tanulmány szerint az egyéni bérszínvonalban és a béremelés tervezett mértékében is nagy szórás tapasztalható: a legfontosabb befolyásoló tényezői a beosztás és a képzettség mellett a vállalat mérete és földrajzi elhelyezkedése. Budapesten például a bérek 26 százalékkal magasabbak, míg az Északalföldön 18 százalékkal alacsonyabbak az országos átlagnál.

Erős korreláció van a vállalat mérete és a bérek színvonala között is, azonban ez a jelenség a szak‐ és betanított munkások esetében nem játszik meghatározó szerepet, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a béreket. Ezzel szemben az iskolai végzettség erősen befolyásolja a bérek alakulását.

Alapbér alakulása (változás az előző évhez, százalékban)
Kép: Forrás: DUIHK Bérezési Tanulmány 2014‐2015

A cég ágazati hovatartozásának nincs kiemelkedően nagy befolyása a bérek alakulására: eltekintve a klasszikusan "jól fizető" ágazatoktól, mint a pénzügyi szektor, a vállalati tanácsadás, az energiaszektor vagy a gyógyszeripar.

A tanulmány nem csak a bérszínvonal mértékét, hanem a bérek összetételét is vizsgálja. Eszerint a teljesítményfüggő variábilis javadalmazási elemek elsősorban a vezetők esetében jelentősek: míg az ügyvezetőknél a jövedelem mintegy 24 százaléka származik változó bérezési elemekből, addig ez a részarány nem vezető beosztású munkavállalók esetén csak 8‐10 százalék.