Fordulat a Mercedesnél: újraindul a 12 havi munkaidőkeret

Egy nemrég megjelent kormányrendelet szerint a munkáltató akár egyoldalúan - kollektív szerződés módosítása nélkül - is jogosult lesz legfeljebb 24 havi munkaidőkeret elrendelésére. Az Audi Hungarianál és a Magyar Suzukinál egyaránt üdvözölték a módosítót, de egyelőre nem változtattak a korábbi gyakorlaton. A Mercedes-Benznél bevezették volna, de végül a szakszervezetekkel történt megállapodás értelmében megmaradt a 12 havi munkaidőkeret, amelyet májustól újraindítanak.
K. Kiss Gergely, 2020. április 23. csütörtök, 19:41
Fotó: AFP

A Magyar Közlönyben nagypénteken megjelent rendeletben a kormány kijelölte az irányt, hogy a koronavírus-járvány nemzetgazdaságot érintő hatásait hogyan kívánják enyhíteni, illetve a munkahelyeket megőrizni.

A rendelkezéscsomagból kiderült, hogy ugyan európai összevetésben rendkívül alacsony mértékben és példátlan bürokratikus eljárással tervezik finanszírozni a vállalatoknál a leállás, vagy részmunkaidős foglalkoztatás miatt kieső béreket, a kabinet lehetővé tette a munkáltatóknak, hogy minden korábbinál rugalmasabban alakítsák dolgozóik munkaidejét. (Az Alaptörvény szerint a kormány csak a veszélyhelyzet idején jogosult rendeletalkotásra, a vonatkozó rendelet szerint viszont a 24 hónapra kibővített munkaidőkeretet a veszélyhelyzet lezárása nem érinti. Felvetődik a kérdés tehát, hogy a döntés az alkotmánnyal összeegyeztethető-e - a szerk.)

A munkaidőkeret alkalmazása általában az olyan vállalatoknál elterjedt, ahol a működés ciklikus, ingadozó jellegű - ezáltal a munka mennyiségéhez igazítva egyenlőtlenül lehet beosztani a munkaidőt. Vagyis elsősorban a feldolgozóiparban gyakori - a gépgyártásban, járműiparban különösen. Az áprilisig hatályos szabályok szerint a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető munkaidőkeret időtartama legfeljebb négy-, bizonyos munkatípusok - például többműszakos vagy megszakítás nélküli munkarend - esetén hat hónap lehetett. A törvény most lehetővé tette, hogy a cégek ezt 24 hónaposra hosszabbítsák meg bármiféle kontroll nélkül. A rabszolgatörvény néven elhíresült 2018-as Munka törvénykönyve módosító ugyan lehetővé tette a 36 hónapos munkaidőkeret alkalmazását is, de csak kollektív szerződés módosítása esetén - vagyis a szakszervezetekkel kötött egyedi megállapodás, különféle biztosítékok beépítése keretében.

XIX. századi megoldások is működhetnek - elvileg

A vállalat által egyoldalúan elrendelhető 24 havi munkaidőkeret viszont azt is lehetővé teszi, hogy amennyiben egy munkavállaló néhány héten-hónapon át - jelen esetben a világjárvány miatt - heti 40 óránál kevesebbet dolgozik, akkor a munkáltató a kieső munkaidőt két éven belül bármikor ledolgoztathatja vele. A hatályos jogszabályok alapján a kétéves keretidőszak esetén elvileg arra is mód lehet, hogy a csökkentett munkaidő során keletkezett mínusz órákat a munkáltató később akár 60 órás munkahetek elrendelésével dolgoztassa vissza - anélkül, hogy ezért túlóradíjat, pótlékokat kelljen fizetnie.

A kormány friss rendelete gyaníthatóan nem a likviditási problémákkal küzdő vállalkozásokat célozta meg, hiszen náluk nem az a fő kérdés, hogy másfél év múlva vissza tudják-e dolgoztatni a veszélyhelyzet miatt kiesett munkaórákat, hanem hogy egyáltalán tudnak-e fizetést adni. A rendelkezés inkább azoknak a tőkeerős cégeknek kedvezhet, akik nagyon visszafogottnak ígérkező újraindulást követően az év második felében (vagy 2021-ben) gőzerővel, akár 0-24 órában is folytathatják a termelést. Lapunk megkérdezte a vezető autóipari multicégeket, hogy tervbe vették-e a kétéves munkaidőkeret bevezetését.

Kompromisszum született a Mercedesnél

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft kecskeméti gyárában április 28-tól fokozatosan újraindul a termelés, először egy műszakban folyik majd a munka. A társaság válaszából kiderült, hogy a munkaidőszámla a jelenleg alkalmazott - négyhavi - munkaidőkeretben április 30-ával lezárul, és május 1-től egy új, 12 hónapos munkaidőkeret indul. A Mercedes-Benznél felhívták a figyelmet, hogy céljuk továbbra is az, hogy a dolgozók munkahelyét és bérét lehetőleg hosszútávon biztosítani tudják. A munkaidőkeret meghosszabbítását nézve a vállalatnak sikerült a Vasassal és a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetével közös megoldást találnia.

A megegyezés a Vakáció Juttatás (nyaralási kedvezmény) egyszeri csökkentését foglalja magában, a bérezési csoporttól függő mértékben. Ezenkívül abban is megállapodtak a felek, hogy április hónapra, a gyártás leállásának időszakára az úgynevezett jelenléti bónusz nem kerül kifizetésre. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően a Mercedes-Benz gyár mind a 4400 munkatársának alapbérét, valamint a 2018 végén kötött bérmegállapodás további elemeit - az ideiglenesen bevezetett egy- illetve kétműszakos gyártás ellenére - sikerült a gyár újraindítását követően is változatlanul megőrizni - válaszolta a cég.

A megállapodás egy hosszú tárgyalássorozatra tett pontot, amelyben mindkét fél sokat engedett. A Mercedesnél - a kormányrendelet megjelenését követően - felvetették, hogy elbocsátásokra lesz szükség és ezzel együtt bevezetnék a 24 havi munkaidőkeretet. Végül kompromisszum született, hogy a létszám megtartása mellett csak 12 hónapos legyen az új keretidőszak - kommentálta lapunknak a döntést László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Ezzel a Vakáció Juttatás fele nem kerül kifizetésre, ezt a részt a munkavállalók munkaórára váltják át. Ezzel mintegy 60-80 kieső órát nem kell visszadolgozniuk a munkáltató számára, tehát a nyaralási pénz felével megváltják a munka nélkül töltött időszakot.

Számításunk szerint, ha fejenként összesen 120 órányi mínusz órát veszünk és abból a munkavállaló 80 órát meg tud váltani, akkor egy egyéves munkaidőkeret lehetőséget adhat arra, hogy a munkavállaló ki tudja belőle "gazdálkodni" a munkaidő-tartozását, anélkül, hogy a későbbiekben ne kelljen belehajszolnia magát 6-7 napos munkahetekbe, illetve figyelemmel tudjon lenni a pihenőnapokra - érvelt László.  

Az Audi és a Suzuki kedvezőnek tartja

"A munkaidőkeret intézménye ebben a bizonytalan időszakban jó szolgálatot tehet a vállalatoknak, hiszen a munkaidő beosztás rugalmassága a túlélés záloga lehet sok esetben. A vállalatok alkalmazkodási képességének kiterjesztése pedig a munkahelyek stabilitását is lehetővé teszi, tehát közös érdeke a munkáltatónak és a munkavállalóknak, hogy ésszerűen éljenek a lehetőséggel" - olvasható a Magyar Suzuki Zrt. válaszában.

"A vállalat ugyanakkor nem alkalmazza a 24 havi munkaidőkeretet. Jelenleg egy éves munkaidőkeretben dolgozunk, amely lehetőséget ad arra, hogy a leállás okozta termelés kiesést későbbi időpontban pótoljuk" - írták. (A társaságnál nincs reprezentatív szakszervezet, tehát kollektív szerződést sem lehetett kötni, ennek ellenére a törvénykezésnek eddig semmi kifogása nem volt az ellen, hogy az áprilisig szabályos maximum hat hónap helyett a társaság egyéves munkaidőkeretet alkalmazzon.)

Az Audi Hungaria Zrt. a következőképp reagált kérdésünkre: vállalatunknál az új rendeleteket jelenleg elemzik, alapvetően azonban üdvözlünk minden olyan szabályzót, mely a vállalatok termelés-szervezését és rugalmasságukat növeli és hozzásegíti a gazdasági szereplőket a munkahelyek megőrzéséhez - írták.

Érdekesség, hogy az Audinál a munkaidő nyilvántartására nem munkaidőkeretet, hanem elszámolási időszakot alkalmaznak - ennek szabályozására azonban a vonatkozó kormányrendelet nem tér ki.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tepsi, 2020.04.24 08:41

Természetesen értem én hogy a hullámzó megrendelések miatt jó lenne egy ilyen munkaidő keretes megoldás, de akkor tegyük igazságossá! Ha a munkaidőkeret miatt valaki abba a helyzetbe kényszerül hogy rövid időszakra koncentrálódik számára az a munka, amit normál esetben csak hosszabb idő alatt egyenletesebben kellene elvégeznie, akkor ne csak annyi pihenőidőt adjunk neki vissza amennyit elvettünk tőle a hajtós szakaszban hanem többet, és minél intenzívebb volt a hajtós szakasz, úgy ne egyenesen arányosan, tehát ne csak az ebben az időszakban elmaradt szabadidejét, hanem hatványozottan több szabadidőt adjunk neki. Természetesen a szabadidőt részben ki lehetne fizetni pénzben is ha a felek megegyeznek.
Na így már igazságosabb lenne a munkaidő keret rendszer.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tepsi, 2020.04.24 08:30

"arra is mód lehet, hogy a csökkentett munkaidő során keletkezett mínusz órákat a munkáltató később akár 60 órás munkahetek elrendelésével dolgoztassa vissza "
Miért nem értek egyet a munkaidő kerettel? Mert ha keretelt munkaidőben dolgozol, akkor sokkal több pihenőidőre van szükséged az adott évben ahhoz képest mintha nem keretelt munkaidőben dolgoznál.

Példa:
Az ember élete során annyit sétál hogy ha azt összeadjuk annyi mintha két és félszer megkerülné a Földet.
Képzeljük el hogy ezt az összes sétát úgy "osztjuk be" hogy mondjuk húsz éves korban egy év alatt kellene teljesíteni.
Most mi van?! Előtte se kellene sétálni soha egy lépést se, meg utána se, úgyhogy pont annyit sétálna mint más, CSAK neki ezt koncentráltan egy év alatt kellene teljesítenie.Csak annyi hogy neki abban az egy évben kellene két és félszer körbesétálnia a földet amit más egész életében apránként csinál meg.
Mi is ezzel a gond? Hát az hogy a szervezet pihenés közben gyakorlatilag újraregenerálja magát és ismét munkaképes lesz. Azonban a szükséges regenerálódási idő nem egyenletesen, hanem ugrásszerűen nő ha túlerőltetik a szervezetet. Ez azt jelenti hogy ha apránként, pihenve-regenerálódva tesszük meg a két és fél kör sétát a Föld körül, akkor egy emberéletbe még az is belefér hogy ezt kipihenjük. De ha egy év alatt kellene megtenni a két és fél kör sétát a Föld körül, akkor ennek a regenerálásához már száz már emberélet is kevés lenne.
Ezért tartom igazságtalannak a munkaidőkeret bevezetését a jelenlegi formában.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html