Noha a vállalkozások igyekeznek minden lehetséges módon lefaragni a költségekből, a munka- és kollektív szerződésekben rögzített év végi juttatások és a teljesítményarányos jutalmak többségét a tervek szerint kifizetik - válaszolta a Napi Gazdaság érdeklődésére Dávid Ferenc, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Megeshet persze, hogy azoknál a cégeknél, amelyek már az idei utolsó negyedévben is érzik a pénzpiaci válság hatását az eredményeikben vagy a banki finanszírozási nehézségekben, a jövő évi túlélés érdekében leállítják ezeket a kifizetéseket.

Ahol az üzemmegtartás és a munkahelyek védelme a legfontosabb szempont, ott örülnek, ha a béreket ki tudják fizetni - mondta Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke. Szerinte a reálszféra igen változatos döntéseket hoz majd ebben a kérdésben, de nem sok olyan ágazat lesz, ahol nagy összegű jutalmak kifizetését vállalják a társaságok.

A jövő évi költségtervek készítésekor már mindenképpen a takarékosság lesz a fő szempont, sok cégnél a béremelés is kétséges lesz, és a legtöbb helyen várhatóan csökken majd a jutalom- és juttatáskeret is. Kivételek az olyan élőmunka-igényes ágazatokban lehetnek, ahol jelentős az adómentes juttatások szerepe - ilyen például a kereskedelem.

A Napi Gazdaság által megkérdezett vállalatvezetők többsége szerint a dolgozók megbecsülését az alapfizetésben kell kifejezésre juttatni, bért fizetni pedig csak abból lehet, amit a piacon sikerül eladni. Várkonyi Zsolt, az ISD Dunaferr Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a munkahelyek megőrzése és a versenyképesség megtartása érdekében jelentős költségcsökkentő intézkedésekre van szükség. Idén ennek tükrében ülnek majd le a vállalat vezetői és a munkavállalók képviselői tárgyalni arról, hogy egyáltalán milyen pluszjuttatásokról lehet szó.

Várkonyi szerint olyan időket élünk, amikor a pluszfeladatokat is azért kell elvégezni, hogy holnap is dolgozhassunk. Krippl Zoltán, a jelentős számban kölcsönzött munkaerőt is foglalkoztató Elcoteq Magyarország Kft. kommunikációs igazgatója közölte, hogy a társaságnál automatikusan kifizetendő, teljesítményhez nem között juttatásokban sem a vezetők, sem a dolgozók nem részesülnek. Az úgynevezett céljutalmak pedig legfeljebb egy-egy pluszfeladathoz kapcsolódnak.

Jámbor Zoltán, a világ vezető autógyárait kiszolgáló Delphi Hungary Kft. humánpolitikai és kommunikációs igazgatója arról beszélt, hogy a kollektív szerződésben szabályozott pluszjuttatásokat ki kell fizetni, ám a versenyképesség megőrzése érdekében várhatóan jelentős költségcsökkentő intézkedésekre lesz szükség. A társaság a rendelésállomány drasztikus csökkenése miatt már kénytelen volt átszervezni a termelést.

Papp Mariann, a Zala Textil- és Ruhaipari Kft. gazdasági igazgatója elmondta, hogy béren kívüli plusz pénzbeli juttatást - emlékei szerint - utoljára a 90-es évek elején tudtak fizetni. A bérköltségek növekedése és a rendelésállomány folyamatos csökkenése miatt a kö­zelmúltban két telephelyet bezártak, s 150 fővel csökkent a létszám. Jelenleg a dolgozókkal arról egyeztetnek, hogy a túlélés érdekében milyen mértékű bércsökkentésben tudnak kiegyezni, s még az idén egy újabb telephelyre kerül lakat.