Vizsgálóbizottsággal derítenék ki, kik húztak hasznot a Microsoft-beszerzésekből

Az "egyes kormányzati szoftverlicenc beszerzések körülményeinek tisztázására, valamint az ezekkel kapcsolatos korrupció feltárását szolgáló vizsgálóbizottság" létrehozását kezdeményezik ellenzéki képviselők, az erről szóló javaslatot hétfőn nyújtották be a parlamentben. A Microsoft a magyarországi ügyletei miatt milliárdos bírságot fizet az USA-ban.
Domokos Erika, 2019. szeptember 2. hétfő, 16:59
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Az MSZP a többi ellenzéki frakció támogatásával benyújtotta az Országgyűlésnek azt a határozati javaslatot, amelyben parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Microsoft-ügyben - közölte az MTI szerint Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján.

Egy amerikai vizsgálat alapján tudható, hogy 2013 és 2015 között a Microsoft nagy kedvezményekkel adott el licenceket és szervizszerződéseket olyan közvetítő cégeknek Magyarországon, amelyek ezeket már piaci áron értékesítették tovább kormányzati intézményeknek, többek között az adóhatóságnak, a rendőrségnek, az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézetnek. Ezeken az üzleteken "valakik" százmilliós, milliárdos hasznot húztak -  mondta az ellenzéki politikus. (A vizsgálat szerint az árkülönbözetet "korrupt célokra használták fel" a szereplők.)

A vizsgálóbizottság felállításáról szóló kezdeményezéshez az összes ellenzéki frakció csatlakozott, az erről szóló határozati javaslatot hétfőn benyújtották az Országgyűlésnek, így a parlament dönthet majd az ügyben. A bizottság előtt örömmel hallgatnák meg az üzletet intéző és a később állami pozíciót kapó cégvezetőket, a Fidesz-kormány tagjait és a miniszterelnököt is - tette hozzá Harangozó Tamás, aki szerint a vizsgálóbizottság felállítását indokolja az is, hogy időközben kiderült, az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség is érintett a botrányban, hiszen 2013-ban és 2014-ben több mint 236 millió forintért vásároltak Microsoft-licenceket.

Csak Orbán Viktor utasítására indul vizsgálat

Az MSZP képviselője Orbán Viktor miniszterelnököt arra szólította fel, hogy "ha nincs takargatnivalója", akkor rendelje el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatát az ügyben. Korábban tíz kormányzati szerv, hivatal, hatóság és minisztérium vezetőjéhez fordult az ügyben, a Kehi vezetője pedig válaszában azt írta, soron kívüli ellenőrzés lefolytatásra a kormány, illetve a miniszterelnök adhat utasítást.

Harangozó további három választ kapott: az innovációs miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez irányította, a legfőbb ügyész az ügyben illetékes Fővárosi Főügyészséghez továbbította a kérdését, míg az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság azt írta, hogy csak abban az esetben vizsgálja a közbeszerzést, amennyiben az a véletlen statisztikai módszerrel vett mintába beleesik (mivel ők "véletlen statisztikai módszerrel" vizsgálódnak).

Sok kérdést tisztáznának

A határozati javaslat szerint a vizsgálóbizottság feladata lenne a következő kérdések tisztázása:

  • az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) által megnevezett magyar szereplők, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság és az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI) beszerzései esetében milyen mértékben befolyásolták a közbeszerzéseket, azt kinek a részére, illetve kinek az érdekében tették?
  • Volt-e más olyan magyar állami szerv, amely a befolyásolt közbeszerzési eljárásokban érintett volt, melyek voltak ezek a szervek és a közbeszerzési eljárásokat kinek a részére, illetve kinek az érdekében befolyásolták?
  • Milyen lépéseket tettek az érintett szervek az események óta a korrupciós kockázat csökkentése érdekében?
  • Milyen eljárási cselekményeket hajtottak végre a magyar hatóságok az ügyek kivizsgálása és az államot ért kár megtéríttetése érdekében?
  • Amennyiben az ügyek kivizsgálására hatáskörrel rendelkező magyar hatóságok elmulasztottak megtenni eljárási cselekményeket, ezeket mivel indokolták?
  • Milyen döntési mechanizmusokat alkalmaztak a korrupcióval érintett ügyekben?
  • Milyen személyi összefonódások jelentkeztek a korrupcióval érintett ügyekben?
  • Milyen horizontális, illetve vertikális összefonódások jelentkeztek a korrupcióval érintett ügyekben?
  • Mi volt a közbenső szereplők közbeiktatásának az oka?
  • Mely szerveket, személyeket terhel politikai felelősség a kialakult helyzetért?

Összesen bruttó 22,2 milliárd forint értékben 334 darab Microsoft-szoftverlicenc-megrendelést rögzítettek az állami intézmények a központosított közbeszerzési portálon 2013 és 2014 során - közölte korábban a hvg.hu-val a központosított közbeszerzési rendszert működtető Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF). Abban a két évben, amikor a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján rendszerszerűen zajlottak korrupciós Microsoft-licenszbeszerzések.

Az ügy 2019 nyarán dagadt botránnyá - miután az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) és az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) nyilvánosságra hozták jelentéseiket és a Microsofttal kötött peren kívüli megállapodás szövegét. A Microsoft csak a magyarországi ügyletei miatt 8,7 millió dolláros (2,6 milliárd forint) bírságot fizethet, továbbá 16,5 millió dolláros (5 milliárd forint) kártérítést a magyar, a török, a szaúdi és a thaiföldi tevékenységei kapcsán, de nem kellet elismernie a bűnösségét. Az amerikai ügyészek szerint Magyarországon 2013 és 2015 között legalább 14,6 millió dolláros illegális profitra tett szert a Microsoft azzal, hogy kormányzati szerveknek szoftverlicenszeket értékesített kenőpénzekkel - írta korábban a Portfolio.

HOZZÁSZÓLÁSOK