Amint azt néhány napja az osztrák gazdasági kamara elnöke mondta, a jövő piacai között Közép- és Távol-Ázsiát, Közel-Keletet, Dél-Amerikát, illetve Afrika néhány államát találjuk, itt van gazdasági növekedés, így itt van esélye a cégeknek árut értékesíteni - indította a Világgazdaság és a Magyar Külgazdasági Szövetség "Magyar kkv-k, irány a külpiac" elnevezésű konferenciáján előadását Hidvéghi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős helyettes-államtitkára. Ez szerinte azt mutatja, hogy a keleti-nyitás nem új keletű dolog, más országok is elkezdték az ez irányú mozgolódást, például az előbb említett Ausztria, vagy akár Németország, amelynek a legfontosabb partnerei között most már több ázsiai országot találunk.

Magyarország számára azért is fontos a külkereskedelem erősítése, mert a gazdaság nagy részben erre épül - mondta Hidvéghi. Jelenleg az ország exportjának a 77 százaléka megy az Európai Unióba, ám ebből csak 11 százalék a kis- és középvállalkozások aránya, amin a kormányzat mindenképpen javítani akar. A célok ambiciózusak, hiszen a tervek szerint 2020-ra megdupláznák a kkv-k arányát (12-15 milliárd euróra), az exportvolument (120-140 milliárdra), ahogy kétszeresére emelnék az országba áramló tőke mennyiségét (4 milliárd euróra), illetve a külföldön bejegyzett magyar tőke állományt is 30 milliárd euróra emelnék.

Miért éppen kelet felé?

Miközben a 2004 és 2011 közötti időszakban megtriplázódott az Európán kívüli exportja az országnak, addig az EU-n belül "csak" 64 százalékkal nőtt - mondta Hidvéghi, aki hozzátette azt is, hogy bár új piacok felé is nyitnának, de emellett visszahoznának olyan korábban már létező piacokat, ahol máig jó neve van a magyar termékeknek. Ilyen lehet a helyettes államtitkár szerint az arab világ, vagy a Szovjetunió néhány "kultúrállama".

Ugyancsak a keleti-nyitást támasztja alá az, hogy a világgazdaság hajtóerői már az EU-n kívül találhatóak, így az ottani kereslet jelentősen megnőtt az európai termékek iránt, amit jól jelez az is, hogy mostanra az egész térség fontos kereskedelmi partnere lett mind Kína, mind India, mind Oroszország.

A magyar export jelenleg persze inkább az EU felé zajlik, így továbbra is Németország, Románia és Szlovákia a képzeletbeli dobogó első három helyén, ám tavaly egymilliárd euró feletti forgalmat regisztráltak Oroszország, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek és Kína felé is, míg 600 millió euró feletti összegben kereskedtünk Szingapúrral és Dél-Afrikával is.

Amivel az állam segít

A kkv-k erősítését az exporttámogatáson, a beszállítóvá váláson és az importtermékek magyar áruval való kiváltásával kívánja végrehajtani a kormány - mondta Hidvéghi. A finanszírozási hátteret, az immár az NGM hatáskörébe tartozó Eximbank és MEHIB segítségével kívánják végrehajtani, de segít az exportban a HITA, a kialakítás alatt álló külföldi kereskedőházak, a kormányközi és gazdasági, illetve a regionális és tartományi együttműködések. Fontos szerepet szán a kormány a külgazdasági szakdiplomatáknak, ám a rendszert megváltoztatnák: jelenleg a legtöbb ilyen szakember (61 fő) Európában dolgozik és csak kevesebb Ázsiában (20), Afrikában (4). Ezeket az arányokat átdolgoznák, mivel mint az Hidvéghi mondta, érdemes Ázsiában jobban jelen lenni, ám ez a folyamat nehézkes, hiszen a szakdiplomaták számát nem feltétlenül emelnék és természetesen az EU-t sem hagynák el teljesen.

Az eseményen elhangzott, hogy várhatóan október elején jelenik meg az új kereskedelemfejlesztési pályázat, ami a cégek exportját segíti. Ennek előző körében 380 millió forint vissza nem térítendő támogatást juttattak el a kedvezményezettek köréhez.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) egy új segítsége az eddig is meglévő mellett - pl. külföldi szakkiállításokon való részvétel, pályázatfigyelés - a hamarosan indul a KKV Akadémia elnevezésű képzési program. E során komplex tudásanyagot adnának át a jelentkező kiscégeknek, amire azért van szükség, mert a HITA tapasztalatai szerint sok exportban gondolkozó cég még az alapfogalmakkal sincsen tisztában.

Kapcsolódó