Mikor csenget a nyugdíjkézbesítő? Megszólalt a Posta-vezér

Jogi eljárásokat kezdeményez a szakszervezet állításai miatt az értékszállítók sztrájkja kapcsán a Magyar Posta, a JNT Security anyacége, amely szerint nem okoz fennakadást a nyugdíjak kézbesítésében sem a fővárosi munkabeszüntetés.
Napi.hu, 2015. április 23. csütörtök, 15:20
Fotó: Napi.hu

Az egyeztetések megkezdődtek, de érdemi javaslatot nem nyújtott be az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezete (ÉŐDSZ) a JNT Security Kft. és a cég tulajdonosa, a Magyar Posta felé - mondta mai háttérbeszélgetésén Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg folyik egy bírósági eljárás a sztrájk jogszerűségének megállapításáért, de a Posta azért az állításért is eljárást indított, amely szerint a JNT egy új szakszervezet felállításában közreműködött, illetve azért is, amely szerint a sztrájk a szolgáltatás leállását eredményezi - fogalmazott Szarka. Az egyik olyan munkavállalóval szemben, aki - a vezérigazgató szavai szerint pánikkeltő, a cég gazdasági érdekeit súlyosan sértő - nyilatkozatot tett a médiában, a cég munkajogi intézkedést tett, azaz elbocsátották.

Emlékeztetett rá: az érdekképviselet egyoldalúan szakította meg a bértárgyalásokat és kezdett sztrájkba - ezek az események korlátozzák a JNT piaci térnyerését. Szerinte a jelek arra utalnak, hogy a szakszervezetnek nem a tárgyalásos megegyezés a célja, de ha visszaülnek a tárgyalóasztalhoz, a Posta kész folytatni az egyeztetéseket. (A tavalyi évre vonatkozó bértárgyalások decemberben, a 2013-as egyeztetések pedig tavalyelőtt szeptemberben zárultak le.)

A 2014 decembere óta tartó egyeztetések során a szakszervezet március 26-án sztrájkbizottság megalakítását jelentette be, majd írásban első alkalommal április 1-jén nyújtotta be bérjavaslatát. Ezt április 10-én követte a bérsávokra bontott, részletesebb, 2-9 százalék közötti emeléseket tartalmazó javaslat, ám - emelte ki Szarka Zsolt - nem várták meg a munkaadó válaszát és a következő, április 20-i fordulót követően 21-én, kedden nulla órától a fővárosi értékszállítók sztrájkba léptek. Szarka hangsúlyozta: a munkáltatónak nem volt elegendő ideje arra, hogy a javaslatra válaszul megalapozott üzleti döntést hozzon, illetve már a korábbi munkáltatói javaslat is a 2015-ös lehetőségek felső határán született meg. A szakszervezeti javaslatot azért sem tudták megtárgyalni, mert időközben elindult a sztrájk. Érdemi bérfejlesztési javaslat a szakszervezettől tehát csak a sztrájkbizottság bejelentése nyomán érkezett, ezért nem értelmezhető az a kijelentést, amely szerint a cég felelőssége a kialakult sztrájk - mondta a vezérigazgató.

A munkabeszüntetés miatt Budapesten átszervezéseket kellett végrehajtani, alvállalkozókat bevonni, így a cég tudja biztosítani a szolgáltatást, ezzel - ha napon belül a megszokottól eltérő időben is - de megvalósul meg a szolgáltatás a JNT partnerei felé és a nyugdíjfizetésekben sincs fennakadás. A posták készpénzellátása folyamatosan biztosított - hangsúlyozta a vezérigazgató.

Szarka szerint a sztrájk és főleg azok a kijelentések, amelyek arra utalnak, hogy a JNT nem nyújtja szolgáltatásait, a JNT piaci lehetőségeit is korlátozzák, ami a dolgozóknak sem lehet érdeke.

Szarka Zsolt
Napi.hu, Földi D. Attila

A JNT április 17-ével elindította a vállalt bérfejlesztését, ez az értékszállítókra átlagosan 2,2 százalékos pluszt jelent, továbbá vállalta, hogy a harmadik negyedévet követően - az üzleti eredmények ismeretében - 3,3 százalékos bérfejlesztésnek megfelelő egyszeri juttatásról kezd tárgyalásokat. (Az ÉŐDSZ 5 százalékos alapbérfejlesztést javasolt.) Ennél magasabb bérfejlesztésre a ma ismert számok tükrében felelősen nem lehet vállalkozni - fogalmazott Szarka, aki nem érti, hogy a szakszervezet miért említ 1,6 százalékos megvalósult bérfejlesztést. Az sem igaz - tette hozzá -, hogy az elmúlt években nem volt bérfejlesztés, az utóbbi két évben megvalósított emelésekkel együtt 2010-hez viszonyítva már infláció feletti volt az alapbéremelés mértéke.

Hozzátette: a szakszervezet és a cég javaslata közötti különbség bő 50 millió forint, amire Szarka szerint egyelőre az üzleti terv nem nyújt fedezetet, azt viszont még nem tudják pontosan, mekkora pluszköltséggel jár a cég számára a sztrájk - akár a kilátásba helyezett plusz juttatás fedezete is veszélybe kerülhet. 2010-ben volt már egy figyelmeztető sztrájk a JNT-nél, de az elmúlt években a bérkérdéseket sikerült tárgyalásokkal rendezni - fogalmazott a vezérigazgató.

HOZZÁSZÓLÁSOK