Emiatt célszerű szerződésben rögzíteni a szakaszolt teljesítést, az átadás elemeit és minden fázist, módosítást pontosan dokumentálni, a módosításoknál a felelősséget pedig a megrendelőre delegálni − véli Mészáros Sándor, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség alelnöke.

A nemfizetés és a bedőlő projektek elszaporodása nyomán előtérbe kerülő birtokvédelmi vitáknál az élő szerződés kulcskérdés, s addig nem bontható fel, amíg a jogszerű elszámolás nem történt meg. A szakértő szerint ha a vállalkozó kiesik a szerződésből és birtokon kívülre kerül, gyakorlatilag nulla az esélye a kármentésre.

Mészáros tapasztalatai szerint a vállalkozók nem ismerik pontosan a jogaikat, sokan rosszul értelmezik azt is, mely ingóságok kinek a tulajdonába kerülnek az építésnél. Tipikus helyzetben a kivitelező előfinanszírozva megveszi az építőanyagot, amelynek eladója a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. Ezt azonban a vállalkozó csak az ingatlan állagának megsértése nélkül viheti magával − amíg birtokon belül van −, ha a megrendelő nem teljesít, vagyis az ajtó- és ablakkiszerelések nem jogszerűek, az eszközök elszállítása viszont igen.

"Klasszikus" eset, hogy a megrendelők pénzük elfogytával "kivéreztetnék" az alvállalkozót, felmondják a szerződést, s egy új jelentkezővel folytatnák és finanszíroztatnák elő a munkát. Ezt azonban a birtokon belüli, a jegyzőtől már első körben is birtokvédelmet szerző vállalkozó akadályozhatja, így gyakran egyszerre több kivitelező is lehet az építési területen, miközben a jogviták miatt egyikük sem dolgozik. A birtokvédelem jogcímét második körben vizsgálja a bíróság, ekkor megsemmisíthetik a szerződés felbontását, ha abban mindent az előírásoknak megfelelően dokumentált a vállalkozó, amely így továbbra is jogosan marad birtokon belül, egészen addig, amíg nem jut jogos járandóságához.