Milliárdos csalásokkal pörög a hazai műtárgypiac

Világszerte nagy üzlet a műtárgyhamisítás. Magyarországon az elmúlt két évtizedben 9 milliárd forint értékben kerülhettek köz- és magángyűjteményekbe hamis műtárgyak - véli Kieselbach Tamás műkereskedő.
Szakonyi Péter, 2020. február 26. szerda, 18:04
Fotó: Getty Images

Minél jobban pörög a műkereskedelem, annál több és jobb hamisítványokat dobnak piacra. Így van ez világszerte és Magyarországon is. Tekintélyes szakértők, kiállításrendezők buktak meg a közelmúltban, sőt neves festők életmű-kiállítását kellett bezárni azért, mert az ott látható festmények jó részéről kiderült: hamisak. Ilyen volt többek közt  a 2017-ben nagy hírveréssel beharangozott Modigliani-tárlat az olaszországi Palazzo Ducaléban, amelyet azért kellett rohanvást bezárni, mert a kiállított 30 festmény közül 21-ről kiderült: ócska utánzatok.

A magyarországi piacon is egyre komolyabb gond a műkincshamisítás. Ennek mértéke immár hihetetlenül magas. Az aukciókra felajánlott tárgyak 15-30 százalékáról derül ki, hogy hamis - jelentette ki Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) volt elnöke. A műtárgyak feketepiacán pedig még ennél is súlyosabb a probléma.

Drágulást hoznak a megfoghatatlanok

A hamisítók régóta gyakorlatilag komoly következmény nélkül űzhetik foglalatosságukat, hiszen az elmúlt két évtizedben csak egy hamisítót sikerült börtönbüntetésre ítélni. A hamis tárgyakat nem vonhatják ki a forgalomból. Ha például egy aukció előkészítéseként kiderül, hogy egy festmény nem eredeti, akkor azt később magánforgalomban vagy nemzetközi csatornákon továbbértékesíthetik.  Sőt a mű akár hírneves intézmények által támogatott kiállításokon is felbukkanhat.

A hamisítások hazai elburjánzásának több oka van. Egyrészt van fizetőképes kereslet a műtárgypiacon és emelkednek az árak. Másrészt megszűnt a korábbi műtárgybírálat a Magyar Nemzeti Galériában, és  neves külföldi aukciókon is megjelennek valódinak vélt alkotások. Harmadrészt pedig nincsenek hazai kutatóműhelyek, magyar művészekről készült hiteles katalógusok és életrajzi kötetek, amelyek segíthetnék a tisztánlátást - mondta Kieselbach Tamás galériás-műkereskedő a Műtárgyhamisítás magyar szemmel című könyv bemutatóján.

Itthon is egyre több a példa

Molnos Péter, a kötet egyik szerzője riasztó példaként a pécsi Csontváry-múzeum és az ottani püspöki palota esetét említette. Mindkettő kiállításán a mesterművek mellett hamisítványok is lógtak a falakon. De a szegedi Móra Ferenc Múzeum Aba-Novák kiállításán is két eredeti mellett két hamis vásznat tekinthettek meg a látogatók.

Einspach Gábor igazságügyi szakértő, a Magyarországi Műkereskedők és Galériák Országos Szövetségének elnöke és Molnos Péter a sajtóbemutatón több hamisítvány elemzésével bizonyította be azt, hogy a csalók leleplezése cseppet sem reménytelen vállalkozás, ám ehhez komoly felkészültség és megbízható adatbázis szükséges.

Ennek múlhatatlan szükségességét emelte ki Kieselbach Tamás is, aki szerint az elmúlt két évtizedben 9 milliárd forint értékben kerülhettek köz- és magángyűjteményekbe hamis műtárgyak. Megítélése szerint a hamisítás elleni harchoz állami szerepvállalásra és arra van szükség hogy az érintett állami szervezetek - beleértve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, az Országos Kriminológiai Intézetet is - segítsék a szektor megtisztulását. A HENT immár tíz éve munkacsoportot hozott létre ennek érdekében, de az jól látszik, hogy ez önmagában kevés a hamisítók és hamisítások ellen.

HOZZÁSZÓLÁSOK