Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Négy, egyelőre ismeretlen magánszemély számára hozott jelentős megkönnyebbülést a kormány tavaly december közepi döntése, miszerint a végelszámolás alá vont Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. azon betéteseit, akik a banknál elhelyezett pénze meghaladta az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által garantált összeget (100 ezer eurót), 49 százalékban (tulajdoni hányadának megfelelően) kártalanítja - tudta meg a Napi.hu. Így a szerencsések - illetve cégeik -  a 30,7 millió forintos kárenyhítés helyett több száz millió forinthoz juthatnak a napokban - ami persze csak sovány vigasz, mivel információink szerint a csődbe ment pénzintézetben egyenként egymilliárd forinton felüli betéttel rendelkeztek.

Az OBA december 11-i bejelentése szerint a Széchenyi Bank betéteseinek kártalanítása 1 338 ügyfelet (ebből 1033 magánszemély, 305 pedig vállalkozás, társadalmi szervezet) érint 13,96 milliárd forint értékben, a betétek átlagos nagysága 13,7 millió forint. A kártalanítási értékhatárt 107 betétes haladta meg, a számukra ki nem fizethető összeg összesen 7,4 milliárd forint (az állam ennek 49 százalékát fizeti ki - a szerk.). A legnagyobb kártalanítási értékhatáron felüli - OBA által nem biztosított betétrész - magánszemély esetében: 826 millió forint, jogi személy esetében: 638 millió forint - közölte akkor az alap.

A rendkívüli kárenyhítéshez a 2014-es költségvetésben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) fejezetéből, a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja terhére csoportosították át a 6 milliárd forintot, amelyből létrehozták a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai című fejezetben a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. betéteseinek kártalanítására szolgáló kárenyhítési keretet. A kormány indoklása szerint ezen az előirányzaton ennyi megtakarítás várható. A döntést korábban Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be. A Napi.hu úgy értesült, hogy az állami pluszkártalanítás hatmilliárdos kerete "éppen elegendő " lesz a kifizetésekre.

Több nagybetétes cég és magánszemély szinte teljes pénzét elvesztette volna, ha nem érkezik az állami segítség. A lapunk által megkérdezett pénzügyi szakértők szerint azonban legalábbis kétséges az állami lépés jogossága és indokoltsága - ráadásul uniós szabályokba is ütközhet a megsegítés módja.

Emellett a bank nem stabil helyzetével a "kivételezett betétesek" vélhetően tisztában voltak, hiszen a felügyeleti feladatokat ellátó PSZÁF, majd az MNB tavaly április óta három alkalommal is felszólította a bank vezetését, és többségi tulajdonosát, Töröcskei Istvánt a tőkehelyzet rendezésére - mégsem történt sokáig semmi. Az érintett nagybefektetők bizonyára az állami segítség "mindenhatóságában" bíztak, amikor ennek ellenére sem vették ki pénzüket a bankból.

Az MNB december 5-én közzétett határozatában visszavonta a bank tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. A végelszámolónak a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölték ki. Az indoklás szerint a Széchenyi Banknál lefolytatott átfogó vizsgálat, a folyamatos felügyelés keretében feltárt körülmények, s a korábban válságos helyzetbe került hitelintézetek felügyelése során szerzett tapasztalatok alapján az MNB arra a következtetésre jutott: a banknál zajló negatív folyamatok, az azok révén felépült problémás hitelportfólió, s a bank működési sajátosságai összességében olyan magas kockázatúak, ami már nem kezelhető egyéb felügyeleti intézkedésekkel - az MNB ugyanis még 2014. november 4-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a bankhoz.

A bank bedőléséhez a pénzintézet helyzetét jól ismerők szerint az is hozzájárult, hogy december 4-től 24 órára lehetővé tették, azt hogy az addig érvényben levő 5 millió forintos limitet meghaladóan, maximum 30 millió forintot (betétet és más visszafizetendő forrást) kivegyenek az ügyfelek. Jó páran éltek a lehetőséggel, így egy nap alatt jelentős pénz áramlott ki a Széchenyi Bankból, a tőkehelyzet reménytelenné vált. Ezt elégelte meg az MNB, és kezdeményezte a végelszámolást. A döntést a többségi tulajdonos Töröcskei bíróságon megtámadta és - amint ezt egy december végi háttérbeszélgetésen elmondta - tovább tárgyal a bank eladásáról külföldi (ír-svéd) befektetőkkel.