Milliókat bukhattak a forinthitelesek is

Bár a törlesztőrészlet jelentősen emelkedett, az eddig befizetett összegeket tekintve mégis vastagon jól járt az, aki két vagy három évvel ezelőtt svájci frank alapú hitelt vett fel piaci kamatozású forintkölcsön helyett.
Ádám Viktor, 2010. július 6. kedd, 13:30
Fotó:

Vegyünk példának egy tízmillió forintos, húsz éves lejáratú, piaci kamatozású, forint alapú lakáshitelt, amelyet 2007. júliusában vett fel az adós. Az OTP Bank által lapunk rendelkezésére bocsátott törlesztőrészlet-táblázatból kiderül, hogy az első 12 hónap során a havi átlagos befizetendő összeg 142,4, a második periódusban 151,4, a harmadikban pedig 149 ezer forint volt.

Ha ugyanezt az összeget svájci frank alapon igényelte, akkor rendre 81,1, 105,6 és 112,2 ezer forintos átlagos havi részlet adódik. Nem is csoda, hogy amíg lehetett, frankban igyekezett eladósodni a lakosság. (Az alábbi grafikonon a július havi törlesztő forintösszegének kiszámításához - önkényesen - 220 forintos árfolyamot feltételeztünk.)


(A képre kattintva nagyítható a grafikon.)


Milliókat bukhatott a forinthiteles

A fenti grafikonon jól látszik, hogy a frankkölcsön törlesztője közeledik ugyan a forinthitel részleteihez, ám az az összeg, amivel a deviza alapon eladósodó eddig kevesebbet fizetett a bankjának, pontosan kétmillió forintra rúg. (Ez persze sovány vigasz azoknak, akik nem tudják már kifizetni a frankhitel elszállt törlesztőit.)

Akkor is jelentős a differencia, ha 2008 júliusi hitelfelvételt feltételezünk: a törlesztések két esztendeje alatt több mint egymillió forinttal fizetett be többet, aki a hazai fizetőeszközt választotta. A frankhitelesek összes törlesztője 2,8, a forinthiteleseké 3,9 millió forintra rúgott.

A törlesztőrészleteket természetesen nem szimplán összeadtuk, hanem az MNB által közölt, a lekötött betétekre vonatkozó átlagkamatok 12 havi átlagát véve jövőbeli értéket számítottunk. Másként fogalmazva úgy vettük figyelembe az adott időszak piaci betéti kamatait, mintha a részleteket az adós bankba téve megtakarította volna - így jön ki ugyanis az a valós összeg, amit a kölcsönfelvevő végül is befizetett.

Az MNB betétikamat-adatai alapján a 2007 július és 2008 június közötti 12 hónapra 7,1, a 2008 júniusa és 2009 májusa közötti időszakra 9,7, az ezt követő 12 hónapos periódusra pedig - némi hasraütéssel, hiszen a júniusi kamatstatisztika még nem jelent meg - ismét 7,1 százalékos átlagkamattal számoltunk.

A fenti képet módosítja, de alapjaiban nem érinti az, hogy az utóbbi hetekben elszabadult - és azóta is csak kissé korrigált - a svájci frank jegyzése. Feltételezve azt, hogy a bank által alkalmazott árfolyam 220 forint lesz júliusban, a havi törlesztő 126 ezer forintra rúg. Ezzel párhuzamosan a forintkölcsön törlesztője 133 ezer forintra apad az OTP adatai szerint.

Egyre többel tartoznak a CHF-adósok

Szívükhöz kaphatnak ugyanakkor a svájcifrank-hitelesek, ha a fennálló tőketartozás összegére is vetnek egy pillantást. Az, aki három éve törleszt, 200 forintos árfolyammal számolva 12,2 millióval, 220-szal számolva 13,4 millió forint tőkével tartozik, azaz 20-30 százalékkal nőtt az adóssága úgy, hogy közben fizette a havi részleteket. A forinthitelt felvett adós tőketartozása viszont - igaz, csak pár százezer forinttal - de kisebb a tízmilliós kezdeti összegnél. (A szerény apadás oka, hogy eddig alapvetően a teljes időszakra felszámolt kamatot fizette.)



A jó hír az, hogy még a tőketartozás növekedése sem hozza hátrányba a frankhiteleseket a forinthitelesekkel szemben. Ezen állítás teljesüléséhez szükséges persze, hogy - a forintkamatok csökkenése és/vagy a svájci frank drágulása, illetve a CHF-kamatok emelkedése okán - tartósan ne süllyedjen a forinthitel-részlet a frankkölcsön törlesztője alá. Az is szükséges feltétel, hogy lehetőleg a futamidő végéig folyjon a törlesztés az eredeti ütemezésnek megfelelően, azaz ne kerüljön sor végtörlesztésre vagy nagyobb előtörlesztésre, legalábbis ne a hitelfelvétel idején érvényesnél magasabb devizaárfolyam mellett.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

apuqa, 2010.07.09 11:09

A devizahitel, mint az a grafikonon is látszik még mindig kedvezőbb. A Ft. kamatok meg az elmúlt öt évben olyanok, mint az Alpok! És most is az emelkedés várható. Kinek rossz az, ha egy bank a devizahiteleit forintban fix törlesztővel adja? Amint EUR-lesz hazánkban, akkor már nem a dilettáns kormányainkon múlik az adósságunk, hanem az EU-n. Kinek rossz az 5%-os EUR kamat 3 éves kamatperiódussal?

apuqa
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

vadam, 2010.07.06 16:28

tessék végigolvasni a cikket, ott a válasz
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

fiddler, 2010.07.06 16:03

És a pillanatnyi adósság is a devizahiteleseknek jobb? Talán a forint hitel csökken, a deviza hitel meg a törlesztés ellenére magasabb, mint mikor felvette.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kisember8, 2010.07.06 15:02

ezzel csak az agond, hogy a ost bajban levő emberek nem vettek volna fel Ft alapú hitelt, mert annak törtlesztő részlete nagyon magas lett volna, a CHF alapő hitellel a bankok becsalták az embereket a hitel kockzatba és minden kockzatot átháritottak az emberekre (a bankok pedig kaszálnak a 40%-kal megnövekedett hiteleken)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mojszejew, 2010.07.06 14:44

A forint és a frank ugy ugrál, mint a jancsi bohóc, de ki látta ezt előre?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html