Vegyünk példának egy tízmillió forintos, húsz éves lejáratú, piaci kamatozású, forint alapú lakáshitelt, amelyet 2007. júliusában vett fel az adós. Az OTP Bank által lapunk rendelkezésére bocsátott törlesztőrészlet-táblázatból kiderül, hogy az első 12 hónap során a havi átlagos befizetendő összeg 142,4, a második periódusban 151,4, a harmadikban pedig 149 ezer forint volt.

Ha ugyanezt az összeget svájci frank alapon igényelte, akkor rendre 81,1, 105,6 és 112,2 ezer forintos átlagos havi részlet adódik. Nem is csoda, hogy amíg lehetett, frankban igyekezett eladósodni a lakosság. (Az alábbi grafikonon a július havi törlesztő forintösszegének kiszámításához - önkényesen - 220 forintos árfolyamot feltételeztünk.)


(A képre kattintva nagyítható a grafikon.)


Milliókat bukhatott a forinthiteles

A fenti grafikonon jól látszik, hogy a frankkölcsön törlesztője közeledik ugyan a forinthitel részleteihez, ám az az összeg, amivel a deviza alapon eladósodó eddig kevesebbet fizetett a bankjának, pontosan kétmillió forintra rúg. (Ez persze sovány vigasz azoknak, akik nem tudják már kifizetni a frankhitel elszállt törlesztőit.)

Akkor is jelentős a differencia, ha 2008 júliusi hitelfelvételt feltételezünk: a törlesztések két esztendeje alatt több mint egymillió forinttal fizetett be többet, aki a hazai fizetőeszközt választotta. A frankhitelesek összes törlesztője 2,8, a forinthiteleseké 3,9 millió forintra rúgott.

A törlesztőrészleteket természetesen nem szimplán összeadtuk, hanem az MNB által közölt, a lekötött betétekre vonatkozó átlagkamatok 12 havi átlagát véve jövőbeli értéket számítottunk. Másként fogalmazva úgy vettük figyelembe az adott időszak piaci betéti kamatait, mintha a részleteket az adós bankba téve megtakarította volna - így jön ki ugyanis az a valós összeg, amit a kölcsönfelvevő végül is befizetett.

Az MNB betétikamat-adatai alapján a 2007 július és 2008 június közötti 12 hónapra 7,1, a 2008 júniusa és 2009 májusa közötti időszakra 9,7, az ezt követő 12 hónapos periódusra pedig - némi hasraütéssel, hiszen a júniusi kamatstatisztika még nem jelent meg - ismét 7,1 százalékos átlagkamattal számoltunk.

A fenti képet módosítja, de alapjaiban nem érinti az, hogy az utóbbi hetekben elszabadult - és azóta is csak kissé korrigált - a svájci frank jegyzése. Feltételezve azt, hogy a bank által alkalmazott árfolyam 220 forint lesz júliusban, a havi törlesztő 126 ezer forintra rúg. Ezzel párhuzamosan a forintkölcsön törlesztője 133 ezer forintra apad az OTP adatai szerint.

Egyre többel tartoznak a CHF-adósok

Szívükhöz kaphatnak ugyanakkor a svájcifrank-hitelesek, ha a fennálló tőketartozás összegére is vetnek egy pillantást. Az, aki három éve törleszt, 200 forintos árfolyammal számolva 12,2 millióval, 220-szal számolva 13,4 millió forint tőkével tartozik, azaz 20-30 százalékkal nőtt az adóssága úgy, hogy közben fizette a havi részleteket. A forinthitelt felvett adós tőketartozása viszont - igaz, csak pár százezer forinttal - de kisebb a tízmilliós kezdeti összegnél. (A szerény apadás oka, hogy eddig alapvetően a teljes időszakra felszámolt kamatot fizette.)



A jó hír az, hogy még a tőketartozás növekedése sem hozza hátrányba a frankhiteleseket a forinthitelesekkel szemben. Ezen állítás teljesüléséhez szükséges persze, hogy - a forintkamatok csökkenése és/vagy a svájci frank drágulása, illetve a CHF-kamatok emelkedése okán - tartósan ne süllyedjen a forinthitel-részlet a frankkölcsön törlesztője alá. Az is szükséges feltétel, hogy lehetőleg a futamidő végéig folyjon a törlesztés az eredeti ütemezésnek megfelelően, azaz ne kerüljön sor végtörlesztésre vagy nagyobb előtörlesztésre, legalábbis ne a hitelfelvétel idején érvényesnél magasabb devizaárfolyam mellett.